Szakítva a többéves hagyománynyal, idén nem várta korcsolyapálya advent idején a csúszkálni vágyókat a Kossuth téren. A műveleti terület, kiderült, nem játszótér – még az ünnepek alatt sem. A Kossuth tér üresen áll tehát az október 23-i hajnali kiürítés óta. Minden bizonnyal azért, mert a forró ősz „sajnálatos eseményeinek” emléke oly élénken él a békés, rendszerető hatalomban. Aki az enyhe januárban budapesti sétára szánja magát, és a parlament felé téved, hamar kordonokkal találja magát szemben. Hiába, tudomásul kell venni: valószínűleg ilyenek lennének a műveleti területek, ha léteznének. De a magyar jog nem ismeri ezt a kifejezést. Mégis: valamit csak művelhetnek ott bent; vagy csak tartanak az újabb kormányellenes rohamtól? Nem tudhatjuk.
Ezúttal kedélyesek a rendőrök
A kerítés mögötti rendőrjárőrpárok többnyire ácsorognak vagy hátratett kézzel sétálgatnak, kedélyesen elbeszélgetnek egymással, készségesen útba igazítják a Szent Koronát megtekinteni szándékozó külföldi turistákat. Szemlátomást nem lehetnek többen egy tucatnál. Ők volnának a békés tömeget brutálisan szétverő karhatalmisták? Otrombaság volna azt feltételezni, hogy a „vas” eposzi jelzővel illetett prefektus október 23-a után rács mögött mutogatja a televíziók felvételei szerint nemegyszer közveszélyes rendőrséget. Mert ha így volna, bizonyosan ő is a (kint és bent lévőknek egyaránt biztonságot adó) rács mögött pózolna. Kérdésre az egyik egyenruhás – segítőkészségéről téve tanúbizonyságot – arról is beszámol, mi minden is történt október 23-a óta. Úgy tudja, hogy a kormány ellen síppal, dobbal, no meg macskakővel, Molotov-koktéllal és persze az elmaradhatatlan zokniba dugott faszénnel, petanggolyóval tüntetők miatt tart még mindig ez az egész. – Tavasszal ismét Gyurcsány lett a főnök, ősszel kirobbant a balhé attól a beszédtől, nekünk meg sok lett a dolgunk. Október 23-a meleg helyzet volt. Azt hallottuk, hogy az elkötött tankkal az Országházba akartak betörni – meséli történetét a közeg. Láthatóan nagyon unja már a nyilvánvalóan értelmetlen szolgálatot. – Októberben ugyan mi is kaptunk eleget, igaz, akkor nem itt teljesítettünk szolgálatot. A Kossuth téren nem volt rendbontás. De ennek már két és fél hónapja, itt ma már nincs semmi tennivaló, ennek itt semmi értelme szerintem – tekint szét a műveletinek minősített területen a rendőr. Búcsúzóul megemlíti ugyan a letaposott gyepszőnyeget, ám abban a rács mindkét oldalán egyetértünk, hogy elég lett volna az újrazöldesítésre váró néhány száz négyzetmétert lezárni.
A római lány nevet
Továbbsétálva a kordon és a 2-es villamos sínpárja között a világ minden részéről érkező turisták rendezik soraikat, hogy a kordonok megtekintése és az értetlenkedés után bebocsátást nyerjenek a Parlamentbe. A villamos csönget is nekik, igaz, nem azért, mert üdvözölné őket, hanem azért, nehogy véletlenül elsodorjon valakit. Két méter széles járda több tíz vagy száz embernek elég szűkös. Főleg a nagy kihasználatlan területet látva. – Nem értjük, miért van lezárva ez a csodálatos tér. Hallottunk ugyan róla, hogy ősszel zavargások voltak Budapesten, de az itt eltöltött néhány napban ennek semmilyen jelét sem éreztük. A várost békésnek és szépnek látjuk – számol be tapasztalatairól egy római lány. A kérdésre, hogy náluk is van-e ilyen, a miénkhez hasonló műveleti terület a főváros kellős közepén, a tömegdemonstrációk és sztrájkok hazájából érkező lány csak nevet.
Semmi értelme az egésznek
A villamosra várakozók körében gyors közvélemény-kutatást végezve megerősödik az érzés, amit a rend őre megfogalmazott: „semmi értelme ennek az egésznek”. – Október rég volt, március messze van, ráadásul 1956 óta nem látott erőszakot a Kossuth tér – mondja egy korosodó úr.
Ő is úgy gondolja: nem tesz jót a városnak, ha az ide érkező külföldiek rácsok mögött látják a Parlamentet, ráadásul azt sem tudja megmondani nekik senki, hogy mitől védik azt ilyen nagyon. Egy középkorú hölgy szerint semmi nem utalt arra októberben sem, hogy a Parlament épülete veszélyben lenne. – Nem értem, mi történik itt. Ez nem óvintézkedés, hanem vagy félelem, vagy provokáció – mondja.

Aranyosi megint cigányozott, a humorista nem tudja, hol a határ – videó