Néhány évvel ezelőtt a Kenézy még az ország legjobb tíz kórháza között foglalt helyet, 2002-ben, a fideszes megyei vezetés leköszöntekor pedig csaknem hétszázmillió forint lekötött betétben található megtakarítással büszkélkedhetett. Ehhez képest tavaly már havi százhatvanmillió forintos mínusszal kellett megküzdenie az intézménynek, a rövid lejáratú kiegyenlítetlen kötelezettségek összege pedig elérte az 1,3 milliárd forintot. Rácz Róbert szerint az ijesztő hiány alapvetően két okra vezethető vissza. Az egyik a felelőtlen és hozzá nem értő gazdálkodás a szocialista vezetésű megyei önkormányzat és a kórházi menedzsment részéről. A másik, legalább ilyen súlyú ok pedig a kormányzat tavaly nyári finanszírozási reformja, aminek következtében a tb által kifizetett pénzek mélyen alulmúlták a kórház által ténylegesen nyújtott szolgáltatások ellenértékét. Mindez oda vezetett, hogy nemrégiben tumoros betegeket kellett elküldeni kezelésről, mert a Kenézynek nem volt fedezete a drága beavatkozások elvégzésére.
Ónodi-Szűcs Zoltán megbízott főigazgató tájékoztatása szerint ezekre a kezelésekre januárban kilencmillió forint járt a kórháznak, ám a ténylegesen elvégzett beavatkozások ennél jóval többe, 16 millió forintba kerültek. Az ügy pikantériája, hogy az egészségügyi államtitkár, mintha mit sem tudna a megszorításokról és a tényleges igényt mélyen alulmúló teljesítményvolumen-korlátról, vizsgálatot rendelt el a Kenézyben annak kiderítésére, miért is kellett elküldeni a betegeket. – A megszorítások miatti helyzet természetesen mindannyiunknak világos, azt viszont nem tudhatjuk, nem történt-e mulasztás a mi kollégáink részéről is, ezért belső vizsgálatot indítottunk a daganatos betegek elküldése ügyében. A betegek egyébként nagy valószínűséggel nem kerültek hátrányosabb helyzetbe emiatt sem ahhoz képest, amivel a drasztikus ágyszámleépítés miatt kell majd szembenézniük. Akkor ugyanis a rendszer természetes velejárója lesz az, ha valaki csak hónapokkal későbbre kap előjegyzést a számára szükséges kezelésekre, mi viszont már minden olyan beteg kezelését elvégeztük, akiket akkor kénytelenek voltunk elküldeni – elemzi a helyzetet a megbízott főigazgató.
A Debrecen szívében lévő Kenézy Gyula Megyei Kórház és Rendelőintézet a vizitdíj bevezetését követően szokatlanul csendes napokat él meg: az előző hetek rohamához képest töredéknyi ember teng-leng az épület folyosóin. Délután fél háromkor még a baleseti sebészet is csendes, ami persze inkább azzal függ össze, hogy aktuálisan kevesebb baleset történt, mint a vizitdíjjal. A tapintható, kétségbeesett csend viszont nagyon is tükrözi a szociálliberális kormányzat egészségügyi reformnak csúfolt intézménycsonkítása miatt kialakult hangulatot. A több mint százesztendős, nagy hírű kórháznak ugyanis ez azt jelenti, hogy az áprilistól utcára kerülő 280 alkalmazott után még hatszázan maradnak munkanélküliek.
A megyei feladatokat ellátó intézmény egyik büszkesége a szülészet. Nyáron újították fel, szerezték be a működéshez szüksége legmodernebb műszereket, alakították ki a XXI. század követelményeinek megfelelő szülőszobákat. A Bacskó György által vezetett osztályon most száznegyvenen dolgoznak, és 138 ágyon látnak el betegeket. Érthető tehát, hogy hideg zuhanyként érte őket a hír, amikor néhány napja kiderült: a lovasberényi háttéralku értelmében nem a Molnár Lajos által javasolt 68 ágy marad számukra, hanem csak 28. – Ezt akár huszonnyolc emberrel is el lehet működtetni, a többiek pedig mehetnek, amerre látnak – mondja elkeseredetten Hűvösvölgyiné Szabó Petronella főnővér, aki több mint húsz éve dolgozik a kórházban. Nagyon sajnálja a „lányait”, akik nyolcvan-százezer forintokért lelkiismeretesen dolgoznak, számosan közülük vidékről járnak be, tologatják a saját gyermek vállalását, mert ragaszkodnak munkájukhoz. Ahhoz, ami most minden szorgalmuk és áldozatvállalásuk ellenére elveszni látszik. Azt, amiből nemigen lehetett olyan tartalékot felhalmozni, amiből finanszírozni lehet a kényszerűen munka nélkül töltendő hónapokat, éveket. Bereczky Edit szülésznő igazolja is Hűvösvölgyiné szavait: – Lassan harmincéves vagyok, eddig azért nem mertem gyereket vállalni, mert féltettem a munkámat. Vajon jól döntöttem? – teszi fel a kérdést.
Bacskó doktor a betegellátás oldaláról még elkeserítőbbnek ítéli a helyzetet, mint a dolgozók oldaláról. – Azt ígéri a kormányzat, hogy fejleszti az egynapos sebészeti ellátást, és ezzel majd kompenzálja az elvont aktív ágyak nyújtotta ellátási lehetőség csökkenését. Ez nagyon sok esetben szakmai abszurditás, ugyanis szülés, vetélés, terhességmegszakítás után néhány nappal számos esetben utóvérzés következik be, ami kórházi kezelést, megfigyelést igényel. Hogyan fog naponta kezelésre járni húsz-harminc kilométerről, bekalkulálva, hogy a mentő sokszor a sürgős eseteket is késve tudja beszállítani? – kérdezi.
A Kenézy szemészeti osztálya is szépen fejlődött az utóbbi években. Sohajda Zoltán osztályvezető főorvos büszkén mutatja azt a színvakságot diagnosztizáló műszert, amiből csak egy van Kelet-Magyarországon, és a másikat, amiből ugyan több is akad, s amivel a cukorbetegségek vaksággal járó szövődményeinek alakulását, kezelését lehet nyomon követni, ellenőrizni. A kiváló műszerezettség ellenére a szemészet is súlyos ágyszámcsökkentéssel kénytelen szembenézni: 50 helyett csak 32 ágy áll majd a betegek rendelkezésére. Sohajda doktor is azon aggódik: hiába végzik majd el az egynapos sebészeten a beavatkozásokat, például szürke- és zöldhályog-műtéteket a betegeken, nem tudják garantálni a gyógyulás feltételeit, mert a pacientúra igen jelentős részénél nem olyanok az otthoni körülmények, hogy egy frissen műtött beteget bátran haza lehetne engedni. Sohajda doktornak is megvan a magyar egészségügyi reformról a véleménye: azt mondja, miközben túlköltésről, drága ellátásról szónokol a kormány, senki nem beszél arról, hogy más országokban, Angliában, az Egyesült Államokban, de még Indiában is, kétszer-háromszor annyi pénzt biztosít az egészségügyi intézményeknek egy-egy beavatkozás, műtét finanszírozására a társadalombiztosítás, mint Magyarországon.
Hajdú-Bihar megyében mindössze három kórház van. Az ágyszámot mindegyikben drasztikusan csökkentették. A kiemelt intézmények közé sorolt klinika még tavaly önként épített le négyszáz ágyat. A beretytyóújfalui kórház aktív ágyait mintegy kétszázzal csökkentették, a Kenézyben pedig szintén mintegy négyszáz ágy elvonásával kell számolni. A környező megyékben közel sem volt ilyen mértékű az egészségügyi intézmények csonkítása. Rácz Róbert fideszes megyei közgyűlési elnök azt mondja, azért, mert az ottani szocialista politikusok ügyesebben lobbiztak a lovasberényi egyeztetésen a megyéjükért, mint Juhászné Lévai Katalin volt közgyűlési elnök és Oláh Lajos megyei szocialista pártelnök.
„Felesleges fejlesztések.” A reform arról is szól: megakadályozzuk, hogy lobbiérdekek alapján felesleges fejlesztések legyenek – jelentette ki Horváth Ágnes egészségügyi államtitkár arra a kérdésünkre, hogy miért fordítottak több száz millió forintot a szülészet-nőgyógyászat fejlesztésére a Kenézy-kórházban, ha most 138-ról 28-ra csökkentik az ágyszámot az osztályon. A folyamatban lévő, hárommilliárd forintos műtétrekonstrukcióról szólva az államtitkár úgy nyilatkozott: a Kenézy-kórháznak lehetősége van arra, hogy Debrecen városával közösen kihasználják a rendelkezésre álló kapacitásokat.
origo.hu
Gyermekpornográfia miatt tartóztattak le egy borsodi férfit
