Április 1-jétől a járulékot fizetők közeli hozzátartozói is kötelesek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ennek mértékét – hosszas viták után – a minimálbér 9 százalékában, idén tehát 5895 forintnál húzták meg. Az új teher tényén túl azonban további gondot okozhat egyebek mellett a háztartásbeli családanyáknak vagy az egyetemet már befejezett, de még nem dolgozó fiataloknak, hogy külön szerződést kell kössenek az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal (APEH), ám egyelőre nem tisztázott, hogy erre pontosan miként kerülhet sor. A kiskorú hozzátartozók, a tanulmányokat folytatók, a gyeden vagy gyesen lévők s a hajléktalanok ugyanakkor mentesek az új teher alól. További csavar a szabályozásban, hogy ha a családban az egy főre jutó jövedelem a minimálbér és az öregségi nyugdíjminimum – idén 26 830 forint – közé esik, akkor kedvezmény, ha pedig utóbbit sem éri el, akkor mentesség kérhető. Ehhez azonban további procedúrára, egészen pontosan a települési önkormányzat polgármestere által kibocsátott hatósági bizonyítványra van szükség. Ahhoz viszont megint csak az APEH engedélye szükséges, hogy a kötelezett helyett más személy fizesse a járulékot. Bár a határidő igencsak közeleg, egyelőre sok a tisztázatlan kérdés.
Annyi bizonyos, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a következő hónapokban górcső alá veszi: a taj-kártyával rendelkezők valóban jogosultak-e az egészségügyi ellátásra. Ez nem a járulékfizetés ellenőrzését jelenti, hiszen vannak olyanok, akik járulékfizetés nélkül is jogosultak erre, ám az ő bejelentésük körül is lehetnek gondok – közölte lapunk kérdésére Molnár Barbara, az OEP szóvivője. Arra számítunk, hogy mintegy egymillió személyt kell megkeressünk levélben a jogviszony tisztázása érdekében. Természetesen lesznek közöttük olyanok is, akik tudnak arról, hogy nem jelentették be őket, más esetekben viszont a munkáltatón vagy az intézményen múlhat a dolog – tette hozzá. A jogviszonyok tisztázása a megyei egészségbiztosítási pénztárak feladata, a járulékok behajtásáról viszont az APEH gondoskodik. A kérdés súlyát mutatja, hogy 2008-tól az érvényes jogviszonnyal nem rendelkezők csak súlyos térítések ellenében vehetik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat.
A szigorítás ugyanakkor a nyugdíjuk kiegészítésén fáradozókat is eléri. Az időskori járandóság mellett munkát vállalók 2007. április elejétől kötelesek fizetni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, a nyugdíj mellett vállalkozók esetében viszont a járulékteher a tavaly augusztusihoz képest több mint a kétszeresére nő. A nyugdíjas vállalkozókra őszig csupán egy 5 százalékos baleset-biztosítási járulék vonatkozott, amelyet a kormány szeptember elsejével 10 százalékra emelt. Idén viszont ehelyett 16 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot kénytelenek leróni, de csak áprilisig, akkor ugyanis ennek mértéke 9 százalékra csökken, belép azonban a 8,5 százalékos nyugdíjjárulék. A könyvelési készségek fejlesztését segíti elő, hogy a járulékmértékek változása miatt mind a 2006-ról szóló, február 15-én esedékes, mind a 2007-es éves bevallást két részre kell bontani. És a sornak még nincs vége: a foglalkoztatók, az egyéni és társas vállalkozók ugyanis már az idén korkedvezmény-biztosítási járulékot kötelesek fizetni akkor, ha erre jogosító munkakörökben tevékenykednek. Igaz, ez a teher idén még lappang: a 13 százalékos járulékot ugyanis az állam 2007-ben teljesen magára vállalta, s teljes egészében csak 2011-től kerül a vállalkozások vállára.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
