Rövid másfél hét alatt csaknem megduplázódott a Csepel Holding részvényeinek árfolyama. Történt ez annak ellenére, hogy sem a társaság, sem a részvényesek nem tettek közzé semmit, ami a tőzsdén forgó papírok árfolyamának mozgását indokolta volna. Közel hat napon keresztül drágult a Csepel kurzusa, napi 20 százalékos felértékelődés mellett. Néhány éve a kis forgalmú cégeket arra használták egyes befektetők, hogy felvásárolták őket, és megváltoztatták működési tulajdonságaikat, tevékenységüket, így külső – tőzsdei – tőkebevonásra alkalmasak maradtak. Ezekkel a kis papírokkal látványos spekulációt lehet végrehajtani.
Sikertelenül zárult az elmúlt időszak egyik legérdekesebb tőzsdei akciója, a Csepel Holding részvényeinek feltornászása. A börzén már egy ideje kitapintható volt, hogy ismert csoportok, személyek az Agrompex, az EHEP és a Csepel papírjait szemelték ki maguknak. Az amúgy igen transzparens, azaz átlátható magyar tőkepiacon egy nem túl nagy forgalmú – mondhatnánk azt is: a forgalom szempontjából érdektelen – részvényt kezdtek el vásárolni. Céljuk az lehetett, hogy megpróbáltak nagy árfolyammozgást generálni az amúgy érdektelen papírokban, hogy néhány bevállalós befektető figyelmét felkeltsék. Ha sikerül a spekulánsok figyelmének középpontjába kerülni, nagy árfolyamnyereség kialakulására lehet esély. A piac nem reagált a Csepel Holding papírjainak árfolyammozgására, a befektetők nem dőltek be a nagy nyereség kísértésének. Ahogy a részvények árfolyama emelkedett, úgy esett is vissza értékük, így a nagyra törő tervekből nem vált valóra semmi.
Ha a törvényi előírásokat tekintjük, a Csepel körüli akció semmi esetre nem nevezhető jogszabályellenesnek. A részvények árfolyamának spekulatív mozgatását nem lehet elítélni, ha az nem kapcsolódik valamilyen bennfentes információhoz. A részvények mesterséges árfolyammozgásában érdekeltek most vélhetőleg kisebb-nagyobb veszteséget szenvedtek el az ügylet lebonyolítását követően. A pesti börzén nem a Csepel esete az első, amikor megpróbálták a részvények árát befolyásolni. A magyar piacon főként a pletykákon alapuló hírek okoznak néha kisebb-nagyobb ármozgást. Meg nem erősített híreken alapult az Inter-Európa Bank részvényeinek három-négy évvel ezelőtti mozgása, de volt még néhány érdekes eset. A legemlékezetesebb történet e tekintetben a Postabanké, ahol egy munkatárs információira hivatkozva rohanták meg a bankfiókokat a betétesek, amiből jelentős kára származott a pénzintézetnek.
Egyébként a börzéken már évszázadok óta ismert a mesterséges árfolyammozgást előidéző technika. Már a XVII. században, az amszterdami tőzsde ügyletei során is alkalmaztak külső befolyást a részvények, illetve árucikkek árának fel-, illetve lefelé mozgatása érdekében. Csupán készpénz függvénye, hogy lehet-e nyereséget realizálni a mesterséges árbeállítással. A régi Amszterdamban még az is megengedett volt, hogy a tőzsde szereplői bennfentes információk birtokában kereskedjenek, mára ez a lehetőség megszűnt. A Csepel-papír rövid tündökléséből és bukásából az a tanulság, hogy a tőzsdék átlátható működése továbbra sem érdektelen téma.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
