Mivel az emberek egyre tovább élnek, a visszavonulási korhatár változtatása nélkül egyre kevesebb lesz az aktív dolgozó – fejtegette a miniszterelnök. – Egy nyugdíjasra ma négy 20 és 65 év közötti polgár jut, 2020 környékén pedig már csak kettő fog. Muszáj lesz hozzányúlni (a korhatárhoz) – mondta. Hozzátette, hogy ha egy évvel megemelnék a nyugdíjkorhatárt, és azt majd öt év múlva léptetnék életbe, az nem lenne nyugdíjreform, csak kiigazítása a jelenlegi helyzetnek.
Csákabonyi Balázs, az MSZP szakpolitikusa egyetértett azzal, hogy egy-egy intézkedés nem jelentheti a nyugdíjrendszer reformját. Kijelentette, ebben a kormányzati ciklusban biztosan nem emelkedik a 62 éves korhatár. Úgy véli, majd valamikor középtávon szakaszosan kell végrehajtani ezt a lépést. Mint fogalmazott, csak a szakértők véleményalkotása után lehet kialakítani a kérdésben politikai álláspontot, mivel nagy horderejű,
30-40 évre meghatározó döntésekről van szó.
Aszódi Pál, az Országgyűlés ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának fideszes tagja elmondta, a 62 éves kor emelését a jelenlegi nyugdíjtörvény 2013-tól teszi lehetővé. De, mint fogalmazott, a korhatár növelése előtt a kormány gazdaságpolitikáján kellene változtatni, mert munkaközpontú, vállalkozásbarát intézkedésekre van szükség. Ugyanis szerinte az emberek nagy része szívesen dolgozna tovább idősebb korában, de nincs elegendő munkalehetőség a számukra. A legnagyobb ellenzéki párt nyugdíjas tagozatának elnöke továbbá az egészségi és társadalmi helyzeten változtatna, mivel a magyarok jóval fiatalabban halnak meg, mint az európai átlag. Ezért ha ezen nem változtatunk – fogalmazott –, és úgy emeljük a korhatárt, az emberek gyakorlatilag az életük végéig fognak dolgozni.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
