Gyanús export Ukrajnába

Tizenhatezer mázsa szőlő hagyta el az országot a tavalyi tokaj-hegyaljai termésből Ukrajna irányába – értesült lapunk vámparancsnoksági forrásokból. Tavalyelőtt ötezer hektoliter must távozott, aminek nem kizárt, hogy köze volt az Oroszországban később kitört tokaji borhamisítási botrányhoz. A borvidéken reménykednek abban, hogy most nem fordul elő hasonló eset.

Tolcsvai L. László
2007. 02. 13. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A magyar tokaji bor körül tavaly kitört hamisítási botrány során kiderült: Ukrajnából szállították a nagy mennyiségű hamis terméket Moszkvába, illetve az orosz partnercégekhez. Korábban lapunk megírta, a botrányt megelőzően – a 2005-ös termésből – ötezer hektoliter tokaji mustot szállítottak a kárpátaljai Beregszászba. A Tokaj Kereskedőház Zrt.-nél bérmunkában préselt folyékony árunak nem kizárt, hogy köze volt a hamisításhoz. Az oroszországi tokajiról az is kiderült, hogy olcsó, rossz minőségű olasz nedűket is kevertek hozzá, ráadásul a címkézés és a palack sem felelt meg a magyar szabványnak. Az pedig most derült ki, hogy a tavalyi szüret után 16 ezer mázsa szőlő hagyta el Ukrajnába az országot. A préselés most nem itthon történt, ennek ellenére félő, hogy megismétlődik a tavalyi eset.
A szőlőexport ellen a nyitott piaci viszonyok között nem sok mindent lehet tenni, de az megengedhetetlen, hogy a Tokaj-Hegyaljára specializálódott kereskedők hamis tokaji borokhoz szállítsanak alapanyagot – jelentette ki lapunknak Jarecsni János, a Tokaj-hegyaljai hegyközségi tanács titkára. A szakember szerint ennek ellenére a történelmi borvidék gazdáinak optimizmusát jelzi, hogy Tokaj-Hegyalján szinte senki sem kíván élni a támogatott szőlőkivágás lehetőségével. Tavaly mindössze negyvenhektárnyi szőlőterületet számoltak fel és újabbakat telepítenének. Ez rendkívül alacsony a mintegy hatezer hektáros tokaj-hegyaljai ültetvénynagysághoz képest.
A titkár szerint a tavalyi termés elmaradt az előző esztendőkben szüretelt mennyiségtől, a 273 ezer mázsa szőlő minősége azonban megközelíti a 2000-es esztendő szintjét, amikor rendkívül jó alapanyagot vettek át a térségi felvásárló cégek. A tavalyi termésből hatezer mázsa volt az aszúszem, ráadásul a felvásárlási árra sem panaszkodhattak a szőlősgazdák, ami kilogrammonként 1000–1400 forint volt. A termelők megértették: a mennyiség helyett a minőség javítása a fontos feladat, ha Európából ki akarjuk szorítani az olcsó dél-amerikai és dél-afrikai borokat.
Adminisztrációs gondok hátráltatják a fellendülést – tette mindehhez hozzá a Borutak Országos Szövetségének elnöke. Pataki Sándor Ákos kijelentette: bár a bor jövedéki adójáról szóló törvényt megsemmisítették, a nyolcforintos járulékot mégis ki kellene fizetni literenként a gazdáknak, amit a hamisítások visszaszorítására, illetve a bor marketingjére fordítanának. Eddig még nem fizettek a borászok, ám támogatást sem kaptak.

Elbukik a borreform? Koncentrációhoz, a sokszínűség elvesztéséhez, a versenyfeltételek romlásához vezethet az Európai Parlament plenáris ülése elé kerülő jelentéstervezet szerint az Európai Bizottság javaslata az európai borászat átalakításáról. Ha a mára tervezett voksoláson megszavazzák az EP-véleményt, akkor a képviselők többek között elítélik a válogatás nélküli kivágás ösztönzését. (MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.