Polgár határában hatalmas gumiégető erőmű áll, nem meszsze tőle több hektáron összegyűjtött abroncsok várnak a megsemmisítésre. Az erőművet – mint azt a múlt heti környezetvédelmi oldalunkon megírtuk – az a TechCon Kft. építteti fel nyolcmilliárd forintért, amellyel szemben környezetvédelmi hatósági eljárások indultak, miközben vizsgálatra kényszerült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) is, mert nyomozók jelentek meg az irodáiban, és iratokat foglaltak le egy névtelen feljelentő termékdíjcsalásról szóló vádjai miatt. A feljelentés a hivatalos formula szerint ugyan ismeretlen tettes ellen szólt, de a névtelen személy által megvádolt társaság egyértelműen a TechCon Kft. volt. A nyomozást bizonyítékok hiányában lezárták, de a hatóság még könnyen eljárást indíthat a cég ellen. A társaság körül kialakult hatósági huzavona nem befolyásolta a KVM által felügyelt környezetvédelmi felügyelőséget abban, hogy engedélyt adjon a cégnek a polgári gumiégető erőműre, ahol évente 18,6 ezer tonna gumiabroncsot kívánnak felhasználni olyan energia előállítására, amelyet értékesíthetnek a környéket árammal ellátó szolgáltatónak.
Ezt az engedélyezést a környezetvédők is vitatják, mert a cégnek nem kellett környezeti hatástanulmányt készítenie. A Hulladék Munkaszövetség az ügyészségen támadta meg a felügyelőségi határozatot. A zöldek szerint a cég megkerülte az engedélyezési folyamatot a felügyelőség hozzájárulásával, amely a gumiabroncsok elégetését energetikai hasznosításként fogta fel. Az Európai Bizottság állásfoglalása szerint viszont a hulladékégetést nem lehet hasznosításnak tekinteni.
Kovács Zoltán, a TechCon Kft. ügyvezető igazgatója azonban úgy tartja, a környezetvédők nincsenek tisztában az európai jogszabályokkal. Az EU-ban ugyanis több ilyen ügyben is úgy döntött a bíróság, hogy a gumiégető üzemben történő energiatermelés hasznosításnak számít. A cég szerint a környéken élőknek nem kell tartania az üzem levegőszennyezésétől, mivel az erőmű a legfejlettebb technikával készült, és megfelel a piacon elérhető legjobb feltételeknek. A létesítményben elhelyezett német kazánhoz füstgázmosó is épül; a zárt rendszert egy monitoring ellenőrzi, amelyet az illetékes jegyzőhöz is bekapcsolnak.
Vitás kérdés az is, hogy mi lesz a gumiégetés során keletkező maradék anyagokkal. A környezetvédők úgy tartják, hogy miközben az égető szennyezi a levegőt, az elégetésre szánt gumiból, vagyis a zöldhulladékból veszélyes hulladékok keletkeznek, amely az öszszes felhasznált anyag húsz százalékát teszik ki. Ezt a nagy mennyiségű káros anyagot viszont veszélyeshulladék-lerakóban kell elhelyezni. A TechCon tervezői viszont állítják, hogy nem keletkezik veszélyes hulladék az üzemeltetés alatt, és minden maradék anyagot felhasználhatnak majd azok a társaságok, amelyektől befogadó nyilatkozatokkal is rendelkeznek.
A társaságot azonban nemcsak a zöldek támadják, hanem a többi hasznosító is, akik szerint a hazai piac lefedett, nincs szükség újabb égetőre, már így is szinte „élethalálharc” folyik a magyar készletekért.
A TechCon állítja, hogy évente 20-22 ezer tonnát tud begyűjteni ebből a hulladékból, a többi hasznosító cég szerint viszont legfeljebb 5-8 ezer tonnányi fölösleg van ma a piacon, a többit felhasználják a különböző feldolgozócégek, illetve a beremendi cementgyár. A TechCon vezetői ezzel kapcsolatban a megkeresésünkre statisztikai adatokra hivatkoztak. A Központi Statisztikai Hivatal szerint ugyanis mintegy hárommillió autót adtak el Magyarországon, és ezeknek négyévente cserélik az abroncsait. Ráadásul sok gumi jön be az országba úgy is, hogy arról nem tudnak a felmérések készítői, hiszen kívül van a hivatalos forgalmazói rendszeren. Ilyenek például az importált használt autók abroncsai. A polgári égetőben ugyanakkor nemcsak abroncsot égetnének majd, hanem más gumihulladékot is, például gumiszőnyegeket vagy elhasznált futószalagokat. Magyarország ráadásul a TechCon érvelése szerint rendelkezik több százezer tonna úgynevezett történelmi gumihulladékkal is, az elhagyott bányákban vagy ipari létesítményekben, aminek az eltüntetésére kármentesítési közbeszerzést kívánnak kiírni. A konkurencia viszont azt állítja, hogy egy ilyen égetőnek egy idő után importra lesz szüksége a gumiabroncsból.
A hivatalosan ismeretlen tettes ellen tett, de valójában a TechCon Kft. ellen irányuló feljelentésben többek között az szerepel, hogy a cég úgy szállított Ausztriába gumihulladékot, hogy a szállítólevelek egy részét nem szabályosan állították ki, pedig ez lehetett volna a feltétele a hasznosítási díj kifizetésének. Az első vizsgálatok alapján azt is feltételezték, hogy az Ausztriába kiszállított gumik mennyisége jóval kevesebb volt, mint amennyit papíron dokumentáltak a TechCon Kft. által megbízott fuvarozók. Ezt később úgy igazolták, hogy csak időbeli csúszásokról volt szó, és a mérlegjegyekkel végül igazolhatók voltak a tervezett szállítások.
Az is a feljelentés tárgya volt, hogy a TechCon számos esetben 25 tonnányi gumiabroncsot számolt el a kiszállításoknál gépjárművenként, miközben egy teherautóra körülbelül 16 tonnányi abroncs fér fel. Ezzel kapcsolatban viszont a cég bizonyítási bemutatót tartott, állítva, hogy a kisebb gumikat a nagyobbakba pakolva felpakolható 25 ezer kilogrammnyi gumiköpeny is a gépjárművekre.
Kovács Zoltán, a TechCon vezetője arra is hivatkozik, hogy náluk egyszer sem ellenőriztek a nyomozók semmit. Állítása szerint a TechCon Kft. tevékenységét viszont a velük kapcsolatban álló koordináló szervezetek és a főfelügyelőség is többször ellenőrizte, ahogyan a külföldi partnereiket is.
A külföldi környezetvédelmi hatóságoktól is kértek be információkat az ügyleteikről, és az utóellenőrzések során nem merült fel hiányosság. Ezeken a későbbi vizsgálatokon a több ezer szállítólevélből csak néhányról állapították meg, hogy hiányosak, de a TechCon Kft. és a koordináló szervezet is úgy tudta, hogy az elszámolások alapja nem ez, hanem a mérlegjegyek, amelyekkel tudták igazolni az összes szállításukat – tette hozzá Kovács Zoltán.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
