Indulatokat gerjesztő madárvész

Most már kevésbé valószínű, hogy vadmadarak hurcolták volna be Nagy-Britanniába a madárinfluenzát, és valószínűbb, hogy a kór baromfival érkezett – mondta tegnap a brit szakminiszter. Vasárnapi brit lapok szerint a magyar járványgóc közvetlen közeléből is érkezett pulykahús Nagy-Britanniába.

David Milibandet, a brit környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztérium vezetőjét a BBC tegnap szembesítette azzal, hogy a hét elején még valószínűleg vadmadaraktól eredőnek nevezte a magyar érdekeltséggel is bíró brit baromficég, a Bernard Matthews angliai telepén kitört madárinfluenza-járványt, ám azóta saját tárcája is a magyar kapcsolatot nevezte valószínű lehetőségnek – közölte a távirati iroda. Miliband azt mondta, hét eleji kijelentése – amelyet az alsóházban tett – az akkori állatorvosi véleményekre alapult. David Miliband a múlt hét elején a témáról a londoni alsóházban rendezett vitában azt mondta: a madárinfluenzától érintett magyarországi telep nem a Bernard Matthews tulajdona, emellett a nagy-britanniai kórtól érintett növendék pulykák mindegyike brit nevelésű volt, vagyis ebben a vonatkozásban sincs magyar kapcsolat.
A The Sunday Times viszont tegnap azt írta: a Bernard Matthews nem csupán saját sárvári telepéről importált pulykahúst még a héten is, hanem egy kecskeméti vágóhídról is, amely kevesebb mint 50 kilométerre van a délkelet-magyarországi madárinfluenza-előfordulások helyszínétől. A brit cég a hét elején összesen 40 tonna pulykahús behozataláról értesítette a brit állatorvosokat; a szállítmány fele a Bernard Matthews északnyugat-magyarországi telepéről érkezett, a másik fele azonban „a madárinfluenza sújtotta délkeleti országrészben lévő vágóhídról” – áll a cikkben. A lap szerint az illetékes (minisztériumi) állatorvosok annak ellenére nem állították le az importot, hogy a kecskeméti vágóhíd mindössze 48 kilométerre van a zárlat alá vett magyarországi térségtől.
A The Sunday Telegraph magyarországi értesülései szerint ugyanakkor a Bernard Matthews magyar cége, a SáGa Foods még közelebbről, egy olyan baromfitelepről is kapott húst, amely 30 kilométerre van a madárinfluenzával küzdő magyar libateleptől. A lap idézte Péter Lászlót, a járványtól érintett Kolos Agro libatenyésztő cég igazgatóját, aki szerint a szóban forgó farm küldött szárnyasokat a SáGa sárvári feldolgozójába. Péter László szerint a telep „félúton van Szeged és Kecskemét között”. A BBC Szentesről sugárzott szombati riportjában ugyanakkor a tudósító azt mondta: a magyar hatóságok üzenete jelen pillanatban az, hogy „ne bennünket hibáztassatok, hiszen a vizsgálatok még tartanak”. A magyar szakértők szerint azonban jelenleg semmilyen bizonyíték nem támasztja alá a kapcsolatot a magyarországi és a nagy-britanniai madárinfluenza között – hangzott a szombati BBC-tudósításban, amely szerint a magyar hivatalos vizsgálat ma zárul le. A magyar helyettes főállatorvos a BBC-nek azt mondta: továbbra is úgy tartja, hogy vadmadarak hurcolhatták be a vírust Nagy-Britanniába. Megkérdőjelezte szombaton a madárinfluenza miatt zár alá vett magyarországi térség ellenőrzésének hatékonyságát a brit gazdaszövetség, miközben súlyos politikai támadások középpontjába került a magyarországi érdekeltséggel bíró brit baromfi-feldolgozó cég is.
Az angliai madárinfluenza nem származhat a magyar exportbaromfihúsból, ezt egyértelműen bizonyítja az a jelentés, amelyet kedden küld Magyarország az Európai Bizottságnak – mondta Dékány András, a földművelésügyi tárca szóvivője.