Ma negyvenöt esztendeje annak, hogy amerikai űrhajós kijutott a Föld körüli pályára, ahol a Mercury típusú űrhajó fedélzetén háromszor kerülte meg bolygónkat. A két szuborbitális „űrugrás” után John Glenn volt a harmadik amerikai űrhajós, de ő részesült honfitársai közül abban a dicsőségben, hogy elsőként repülhetett Föld körüli pályán.
Az Egyesült Államok lépésről lépésre építette fel első, pilótás űrprogramját, a Mercuryt. Először csak szuborbitális „űrugrásokat” terveztek, amikor a Mercury űrhajók csak megközelítették, de nem érték, nem érhették el a Föld körüli keringési pályára való állás sebességét, de a 180-200 kilométeres magassági sávban már kétségtelenül rövidebb-hosszabb időt eltöltöttek a világűrben. A tudományos megfontolás mellett a német V–2 rakétából kifejlesztett Redstone hordozórakéta teljesítménye is erre a lassú tempóra kényszerítette az Amerikai Űrkutatási Hivatalt
(NASA) az űrverseny kezdetén. Amíg Gagarin és Tyitov Vosztok űrhajóját az interkontinentális, ballisztikus rakétából kialakított R–7-es rakéta már vígan lendíthette Föld körüli pályára, addig Alan Shepard és Virgil Grissom űrpilóták kabinjai csak ballisztikus pályán járhatták meg a kozmoszt. Olyan úton haladtak, amilyet a kilőtt ágyúgolyó fut be, azaz nem végeztek keringő mozgást glóbuszunk körül.
John Glenn mindkét amerikai „űrugráskor” tartalék volt, és 1961 augusztusára őt is kijelölték a Mercury MR–5 pilótájaként. Tyitov egynapos űrrepülése azonban mindörökre háttérbe szorította a Mercury–Redstone kísérleteket. Az Atlas rakétára azonban még várni kellett, és a Friendship–7 nevű Mercury űrhajó csak 1961 decemberében állt készen a startra.
Glenn hiába végezte el sorjában az indítást megelőző szertartásokat, a fellépő műszaki hibák sorozata és a kedvezőtlen időjárás minduntalan meghiúsította a vállalkozást. 1962. január 27-én már ötödszörre ült benn az űrhajóban, amikor kisebb üzemzavar miatt másfél órával eltolták a start időpontját. Az aznapi második indítási kísérletet – a sűrű felhőzet megjelenése miatt – mindössze 18 perccel a hajtóművek begyújtása előtt állították le. Glenn ekkor már négy órája üldögélt az űrhajóban, de kötélidegzete nem mondta fel a szolgálatot. Amikor a tizedik halasztáshoz érkeztek, a kiszálló űrhajós csak ennyit mondott: „Azt hiszem, ez várható volt…” Ezután megoszlottak a vélemények Glenn indulásáról, de az űrorvos kitartott jelöltje mellett. Úgy vélekedett, hogy az űrhajós lelki és fizikai felkészültsége egyaránt kiváló, és a halasztások sorozata sokkal nagyobb hatást gyakorol a technikai szakemberekre, mint az asztronautára.
Glenn végül február 20-án indult el. Az első keringés alatt elfogyasztotta első űrtáplálékát, és beszámolt a szemei elé táruló, lenyűgöző látványról. A Mercury már a második kört rótta a Föld körül, amikor rádión közölte, hogy kisebb zavarok keletkeztek az űrhajó automatikus vezérlőrendszerében, ezért átvette a kézi irányítást. Kétségek támadtak a tervezett harmadik keringés megtételére, de Glenn kijelentette, hogy vállalja azt, és a NASA megadta az engedélyt. A fékezőrakétákat a harmadik kör végén kapcsolták be, amikor az űrhajó Los Angelestől körülbelül 1200 kilométernyire nyugatra haladt. Hamarosan belemerült a sűrűbb légrétegekbe, majd ejtőernyője segítségével sikeresen leszállt az Atlanti-óceán vizére. John Glenn űrrepülése a starttól a megérkezésig 4 óra 56 percig tartott. „Kitűnő állapotban vagyok” – jelentette rádióüzenetében Glenn az őt kihalászó Noah romboló fedélzetéről.
Lényegében ugyanezeket a szavakat használta, amikor évtizedekkel később ismét ott állhatott a kamerák kereszttüzében a floridai Cape Canaveral űrrepülőterén.
Pedig Glenn hosszú ideig nem repülhetett. Letiltották, mert nemzeti hősként volt rá szükség, és el is hagyta az űrhajós csoportot, formálisan egy banális fürdőszobai baleset miatt. Később politikai pályára tért, demokrata szenátorként tevékenykedett. Jó kapcsolatot ápolt a kormányzattal, de ennek gyümölcsét csak a szintén Demokrata párti Bill Clinton elnöksége idején arathatta le. Harminchat és fél évvel első űrrepülése után, 1998. október 29-én ismét elindulhatott a világűrbe a Discovery űrrepülőgép fedélzetén. Az 1921-ben született Glenn hetvenhét évesen ezzel olyan űrrekord birtokosává vált, amelyet hosszú ideig nem vesz el tőle senki.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
