Perújítási indítványt nyújtott be a móri bankrablás miatt tényleges életfogytiglanra ítélt Kaiser Ede védője tegnap a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségre – tájékoztatta lapunkat Dezső Antal ügyvéd. Elmondta: az irathoz csatolták a rendőrség új móri nyomozásáról kiadott sajtóközleményeit. Ezek alapján kell majd az ügyészségnek beszereznie a perújításhoz szükséges új bizonyítékokat, amelyek védence ártatlanságát bizonyíthatják. Az ügyvéd reményét fejezte ki, hogy az ügyészség heteken belül indítványt nyújt be a bírósághoz a perújításra.
Miként megírtuk, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a múlt pénteken elfogta a tatabányai N. Lászlót és W. Róbertet, akiket a nyolc áldozatot követelő, 2002. május 9-i móri bankrablással gyanúsítanak. Előkerültek a bűncselekmény elkövetésekor használt fegyverek, s számos további közvetlen bizonyíték támasztja alá a rendőrök gyanúját.
A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség vezetője, Sódor István közölte: megkapták az iratot, és megvizsgálják annak tartalmát. Tizenöt, legfeljebb harminc napon belül döntenek arról, hogy szükségesnek tartanak-e perújítási nyomozást, vagy a bíróságnak továbbítják az indítványt az ügyészség állásfoglalásával együtt. Sódor szólt arról is, hogy a jogszabályok szerint az a rendőr, aki korábban vizsgálta az ügyet, a perújítási nyomozásban nem vehet részt, de ez magára a hatóságra, azaz a Nemzeti Nyomozó Irodára nem vonatkozik. Kérdésünkre a főügyész elmondta: a jogszabály arról is rendelkezik, hogy az alapügyben eljáró ügyész sem vehet részt a perújítási eljárásban. Ez azonban csak rá vonatkozik, mivel a móri vádiratot ő írta alá, a főügyészségre nem. Emiatt a Legfőbb Ügyészséggel egyeztet majd, hogy kívánnak-e másik vádhatóságot kijelölni az indítvány elbírálására. A döntésben semmiképpen nem vesz részt – jegyezte meg Sódor.
Nevek a lista végén
Az NNI igazgatóhelyettese, Zsombok György ezredes arról tájékoztatott: most ellenőrzik azt az értesülést, amely szerint a móri bankrablás után negyedórával N. László és W. Róbert kocsiját egy rendőr gyorshajtás miatt feltartóztatta, s adataikat felírta.
A móri ügyet jól ismerő, névtelenséget kérő rendőrtiszt lapunknak elmondta: a megoldások között nem szerepelt a két tatabányai férfi. A kérdés azonban adott: ha tényleg intézkedtek ellenük a rendőrök, akkor annak utólag ki kellett-e volna derülnie? Ugyanis a móri bankrablás utáni fél órán belül a rendőrség a Fejér megyéből kivezető utakat ellenőrizte. Az akkor összegyűlt igazoltatólapokat megvizsgálták, a benzinkutak biztonsági kameráin szereplő tankoló kocsik adatait beszerezték. Tehát az összes igazoltatást és más adatokat, több megyére kiterjesztve összegyűjtötték és értékelték. Elvileg ebben benne kellett lennie a gyorshajtásnak. Igaz azonban az is, hogy mivel mindkét gyanúsított büntetlen előéletű, a nevük valószínűleg a lehetséges elkövetők listájának végén szerepelhetett.
Nyomozás kételyekkel
A móri ügy mindenképpen fiaskó, ennek ellenére szinte alig érhető tetten a mulasztás. Minden érintett elhárít, egyedül az ügyvédek hangsúlyozták védenceik ártatlanságát. Igaz, volt olyan rendőr, akinek kétségei voltak az eredményt illetően. Csakhogy egyikük sem szólalhatott meg, miként ma sem vállalja senki névvel a véleményét. Lapunknak nyilatkozott egy nyomozó, de ő is kérte, hogy ne írjuk le a nevét. Elmondta: már a vizsgálat elején kételyek fogalmazódtak meg az akkori Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságon. Ugyanis nem minden tanút hallgattak ki, nem tisztázták az alibiket. Általánosságban elmondható: ha koncepciója van egy rendőri vezetőnek, a nyomozás irányítójának, az önmagában még nem lenne baj. De ha kritika nélkül alávet mindent ennek a változatnak, akkor az tipikus hiba. Nem érdemes egy olyan vonalon haladni, ami nem biztos. Minden irányban vizsgálódva kell megtalálni a tettest. A móri ügyben ezt nem így csinálták. Amikor Kaiserék felbukkantak, minden mást sutba dobtak a nyomozók. Az állítólagos koronatanú, Kiglics Attila mondandóját pedig kritika nélkül elfogadták. Az ugyanakkor hihető, hogy a férfi azt gondolta: Kaiserék az elkövetők. Az ő meggyőződése azonban nem szabad hogy átragadjon a nyomozókra. Voltak ledolgozatlan, befejezetlen szálak is – vélte a rendőrtiszt.
Mindezeket a nyomozás akkori és mostani vezetője, Zsombok György cáfolta. Úgy gondolja, ha a rendőrségnek koncepcióra lett volna szüksége, akkor abba például az elsőként megnevezett H. Szilárd jobban belefért volna. Hiszen a társaként megnevezett Farkas Róbert eltűnt, s H.-nak is volt olyan előélete, amely alapján rá lehetett volna „húzni” a móri bűncselekményt. Az sem igaz, hogy amikor Kaiseréket elfogták, más szálon nem folyt a nyomozás – jelentette ki Zsombok. – Minden lehetséges verziót végigvettünk, amelyek vagy megszakadtak, vagy elhaltak egy idő után.
Visszajár-e a díj?
Bolcsik Zoltán, az NNI igazgatója szerdai sajtótájékoztatóján azzal magyarázta, hogy nem kérik viszsza a koronatanú Kiglics Attilától a 25 millió forintos nyomravezetői díjat, mert Kaiserék a móri ügytől függetlenül több súlyos, erőszakos bűncselekményt is elkövettek, így elfogásuk nem volt hiábavaló. Azonban éppen Zsombok György adott lapunknak néhány éve egy interjút, amelyben elmondta, hogy a rendőrség a móri hajszában nyomravezetői díj kitűzése nélkül is elfogott 77, Kaiserékhoz hasonló kaliberű veszélyes bűnözőt. Ezzel összefüggésben Zsombok kijelentette: a Kaiser vezette banda elfogása akár évekig is eltartott volna, de így egy bejelentés alapján három hónap alatt sikerült mindegyiküket őrizetbe venni. Ez 25 millió forintnál sokkal több pénzbe került volna. Igaz, ezt a pénzt a rendőrség nem erre a célra tűzte ki. Arról ugyanakkor, hogy visszajár-e az összeg, vagy sem, majd akkor érdemes beszélni, ha a bíróság az új gyanúsítottakról kimondja: ők követték el a móri bűncselekményt – jelentette ki az ezredes. Addig azonban van egy jogerős ítélet, amely szerint Kaiser Ede követte el a bankrablást, s ezt a rendőrségnek tiszteletben kell tartania.
Arra a kérdésre, hogy a korábbi móri nyomozás vezetőjeként érez-e felelősséget amiatt, hogy nem az igazi tettesek kerültek rács mögé, Zsombok úgy válaszolt: akkor ezek a bizonyítékok meggyőzők voltak, s azt támasztották alá: Kaiser Ede és Hajdú László követte el a bankrablást. – Mi a tudásunk legjavát adtuk – fűzte hozzá az ezredes.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett? - 6/2: Kulja András
