A másik kihívás sem kisebb, ez pedig nem más, mint hogy 

Ez utóbbi kihívás azért minden felett álló, mert a globális elit át akarja alakítani a világot a XXI. században, olyan mértékben, amelyben az emberi létünk eddig ismert formái forognak kockán. 

Csak felsorolásszerűen: az Orbán-kormány szembemegy a ­CBDC-vel, vagyis a központi bankok által kezelt digitális valutával, amellyel le akarják váltani a készpénzt, s az emberek totális ellenőrzését akarják megvalósítani. De az Orbán-kormány szembemegy a sötétzöld ideo­lógiával is: azzal az ostoba tannal, hogy a globális felmelegedés oka egyedül az ember a szén-dioxid-kibocsátásával, miközben több ezer kiváló tudós cáfolja ezt a tézist. A Green Deal, amit az unió nagyon erőltet, egyszerűen tönkreteszi az európai ipart és mezőgazdaságot – tehát az életünk gazdasági alapjait. Az Orbán-kormány szembemegy a WHO által erőltetett pandémiás egyezménnyel is, amelyet minden országra rá akar kényszeríteni, s ők akarják megmondani, hogy az adott országok milyen lépéseket tegyenek – például kötelezően vakcinázzanak – az esetlegesen újra fellépő vírusokkal szemben, miközben legnagyobb szövetségesünk, az Egyesült Államok már közel áll az mRNS-vakcina betiltásához.

Ezzel szemben nem tudjuk, hogy ezekben a kérdésekben mit tenne egy leendő Tisza-kormány, vajon képes lenne-e, vagy egyáltalán akarna-e ellenállni a migrációnak, az ­LMBTQ-nak, a genderelméletnek, a CBDC-nek, a Green Dealnek, a transzhumanizmusnak, a konzervatív vélemények elnyomásáról szóló törekvéseknek egy új cenzúra által, egyáltalán, a nemzetek feletti szervezetek átfogó hatalmának a világ egésze felett. Vajon mi erről a véleményük? Vajon mit terveznek? S vajon vállalható-e az, amit ezekben az ügyekben terveznek vagy elképzelnek?

Tehát nem az az igazi kérdés, hogy Magyar Péternek milyen napszemüvege van vagy felismeri-e a napraforgó és a gaz közötti különbséget. Ez érdektelen. 

 Sejtjük, hogy melyik irányba húznak, s az aligha a homo localicus, hanem annak az ellenkezője.

Nos hát ezek azok a kérdések, amelyek el kell hogy döntsék, ki legyen a győztes 2026 áprilisában. De! Hogy jövő tavasszal mindezekről a kérdésekről kellően tudatosan és informáltan tudjanak dönteni a választópolgárok, arra van szükségük, hogy tisztán lássanak az egyes témák kapcsán kialakított Tisza-álláspontról. Mert hogy a Fidesz mit akar, azt már régóta tudjuk, hiszen tizenöt éve ismerjük.

Ez a kampány – éppen a tét nagysága miatt – már egy évvel a választások előtt elkezdődött, és minden hét olyan, mintha a következő vasárnap kerülne sor a „végső harcra”. Ez mindannyiunk számára fárasztó, valljuk be, de a tét sem volt még ekkora – ezt is valljuk be.

A választók tisztánlátása érdekében egyetlen dolgot javaslok a hátralévő féléves időszakra. Ez módszertani, de tartalmi megjegyzés is. Ehhez a magyar politika egyik legártalmasabb alakjának egyik hazug mondását idézném fel 2006-ból, amikor Orbán Viktorral vitatkozott élő tévéadásban a kampány hajrájában. Azt mondta vitapartnerének: 

Nos, ez a kártékony politikus a világ legnagyobb hazugságát mondta, hiszen ő volt ott és akkor a legtisztességtelenebb politikus, aki szemenszedett módon hazudott bele a nézők képébe, hiszen nála tisztességtelenebbül még nem nyertek választást Magyarországon. Ám amit mondott, az persze igaz: igaztalan módon, nem tisztességes eszközökkel nem lehet tisztességesen politizálni, igaz országot vezetni.

Ezért azt mondom: 

Elég volt a hazudozásból, elég volt a mellébeszélésből, elég volt a sunyiságból! Tessék nyíltan, tisztességesen küzdeni! Ennyit megérdemlünk mi, választók, akik nem akarnak hazug mesékből kiindulva dönteni, hanem tisztán akarnak látni 2026 áprilisában. És persze ez ránk, szuverenistákra is vonatkozik, de ezt mi teljesítjük. Mindenki tartózkodjon attól, hogy kitalál valamit az ellenfeléről, és azt szajkózza nap mint nap, hátha végül elhiszik az emberek azt, ami egyszerűen nem igaz vagy bizonyíthatatlan.

Csak ennyi a kérésem. „Csak” ennyi. Hiszen: