Rohammunkában, 2009. május 31-ig kell elkészülnie az új kormányzati negyednek, melynek helyszíne a Nyugati pályaudvar közelében lesz. A kormányzat február 15-ig írja ki a nemzetközi pályázatot a negyed építészeti arculatáról, április 30-ig pedig a konkrét pénzügyi terveknek is a kabinet asztalára kell kerülnie. A feszesen megvont időkorlátokat tarthatatlannak nevezte, így a 2009-es megvalósulást is elhamarkodottnak vélte Cselovszky Zoltán, az V. kerületi építészeti iroda vezetője a Baross Gábor Gazdaságpártoló Társaság legutóbbi estjén. – A rendszerváltás óta mindegyik kormány terveiben szerepelt, hogy a nagyrészt múlt században épült épületekből kiköltöztetik a minisztériumokat. és egy új negyedet építenek fel – jelentette ki a szakember. – Az általunk készített Új Budapest tervben is megemlítettük, hogy szükség volna egy kormányzati negyedre. Ugyanakkor álmainkban sem merült föl, hogy a kiválasztott helyszín a Nyugati pályaudvarnál legyen. Granasztói György szerint az új negyed tervével több gond is van. A történész szerint ha az állam áldozatokat követel az állampolgároktól, akkor ne építsen új negyedet. Előbb hajtsa végre a közigazgatási reformot, és csak utána építkezzen. Hibásnak nevezhetők az olcsóságra vonatkozó érvek is, hiszen a jelenleg használt minisztériumi ingatlanok eladásával nemzeti vagyonvesztés következik be.
Aggályosnak találta a kormányzati negyed kérdését előadásában Bencze Izabella, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) volt igazgató-helyettese is. Jelenleg a KVI tulajdonában 3500 milliárd forint értékű állami vagyon van, aminek felügyelője a pénzügyminiszter. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a parlament egyszerű többségi hozzájárulása is elég a vagyon értékesítéséhez, tehát a mindenkori kormány úgy bánik a nemzeti tulajdonnal, ahogy éppen kedve tartja. Napjainkban a kabinet évente ötmilliárd forintot költ a minisztériumok üzemeltetésére, az eladás után az új negyed bérleti díja 6,5-7 milliárd forint lesz. Abban az esetben, ha a kormányzat úgy dönt, hogy eladja a jelenleg használt épületeit, mindenféle korlátozás nélkül megteheti. Leszámítva azt, hogy a hosszú távú kötelezettségvállalások esetén a parlament hozzájárulása szükséges, amit a jelenlegi erőviszonyok esetén a kabinet 2010-ig meg is fog kapni. Probléma akkor merülhet fel, ha egy új összetételű Országgyűlés nem szavazza meg a bérleti költségeket. Ebben az esetben vajon hova költözik majd a kormány? – tette fel a kérdést a jogásznő.
– Lelkes támogatója voltam a kormányzati negyednek, míg a részletes feltételekkel nem ismerkedtem meg – állapította meg az esten Csaba László közgazdász. A VI. és a XIII. kerület leghátrányosabb részeivel érintkezik az új negyed, ugyanakkor elképzelés nem mutatkozik arra, hogy miként kívánja a kormányzat felújítani e területeket. Csaba László szerint a bürokrácia a negyedtől még nem épül le, mivel attól, hogy kisebb területre költözik a kormány, háttérintézmények lehetnek más épületekben. Gazdasági törvényszerűség, hogy az állami beruházások élénkítő hatással járhatnak a gazdaságra, azonban a jelenlegi helyzetben, amikor a lakosság terhei növekednek, nem szerencsés, hogy a kormányzat ilyen beruházásokat kíván megvalósítani. Az, hogy a minisztériumi épületeket egyszerre dobják a piacra, jelentős áresést okozhat, így a befektetők a legjobb ingatlanokhoz a legolcsóbban juthatnak hozzá, ugyanakkor a gyengébb minőségű létesítmények vevő nélkül maradhatnak. Ha kevesebb lesz az eladásból származó bevétel, megbukik az az elmélet, hogy a kormányzati negyed nem kerül az adófizetők pénzébe. Az elképzelések szerint az ingatlanok eladásából származó pénz egy részét a költségvetési hiány csökkentésére fordítanák. E megoldás azonban törvénybe ütközik, mivel a vagyoneladásokból csak az államadósságot lehet csökkenteni. Ha pedig minden bevételt az adósságcsökkentésre fordít a kormány, miből fizeti majd az új negyedben az irodák bérleti díját? – tette fel a kérdést előadása végén a közgazdász.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
