A Malom Center ügye évekkel ezelőtt kezdődött, amikor a műemlékként nyilvántartott és a helyi önkormányzat védelmét élvező egykori malom telkére az OTP Bank szerette volna megépíteni a regionális irodáját. A védettséget élvező épületben azonban akkoriban még ablakot sem lehetett cserélni, így a pénzintézet elállt az üzlettől. Nem sokkal később egy magánvállalkozás, az ES Invest Kft. azzal az ötlettel jelentkezett, hogy a területre bevásárlóközpontot építene. A cég felvásárolta a későbbi Malom Center telkéül szolgáló földterületeket, majd megkapták a bontási engedélyt a helyi védettséget élvező malomra. Ezt követően az ES Invest Kft. telekhatár-rendezési megállapodást kötött a várossal, ebben csaknem 105 négyzetméter önkormányzati törzsvagyon került a társaság birtokába és szolgált a Malom Center építési telkéül. A bevásárlóközpont azóta megépült, és megnyitotta kapuit, de az építkezés folyamán többen számtalan szabálytalanságot véltek felfedezni. Ezért a beruházással kapcsolatban több vizsgálat is indult, és ezek közül kettő a Legfelsőbb Bíróságon (LB) fejeződött be. Az LB első ítélete 2005 tavaszán azt mondta ki, hogy törvénysértő volt az önkormányzat képviselő-testületének az a határozata, amely meghatalmazta Szécsi Gábor akkori polgármestert, hogy aláírja az ES Invest Kft.-vel azt a területcsere-megállapodást, amely lényegében közterületet építési célú területté nyilvánított. Ez a megállapodás azért volt jogszerűtlen, mert a város általános rendezési terve nem alapozta meg. Az ítélet kimondta ugyanis, hogy a közterület mindaddig megőrzi ezt a jellegét, amíg azt rendezési terv eszközével meg nem változtatják. A rendezési tervet azonban csak bonyolult eljárás során lehet megváltoztatni, ez azonban a Malom Center ügyében nem történt meg.
A Legfelsőbb Bíróság második, 2006. november 28-i, szintén az ügyben hozott ítélete pedig azt mondja ki, hogy a földhivatalnak észlelnie kellett volna az előbb említett nyilvánvaló törvénysértés tényét, észre kellett volna vennie, hogy a szóban forgó terület közterület, és vissza kellett volna utasítania a telekalakításra vonatkozó bejegyzés végrehajtását. Vagyis: nem lehetett volna az építési telket úgy megalakítani, hogy annak egy 105 négyzetméteres közterület is része.
Emellett folyik egy másik eljárás is, a Kecskeméti Építészek Környezetvédő Egyesülete által az önkormányzat, az ES Invest Kft. és a beruházásban részt vevő bank ellen indított semmisségi per. Ennek az a tárgya, hogy ha a Legfelsőbb Bíróság 2005 tavaszán kimondta, hogy törvénysértő volt a testületnek az a döntése, amellyel közterületet telekalakítás részévé tettek, akkor annak a megállapodásnak is semmisnek kell lennie, amely a város és az ES Invest Kft. között akkor létrejött. Ebben az ügyben még nem született döntés.
A labda jelen pillanatban tehát elsősorban a földhivatal térfelén pattog. Kristóf István, a Bács-Kiskun Megyei Földhivatal hivatalvezetője lapunknak elmondta, alig több mint egy hete kapták kézhez a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, és még több mint két hetük van arra, hogy lefolytassák az eljárást, és új határozatot hozzanak. (A hatóságnak az ítélet kézhezvételétől számítva 30 napja van arra, hogy új határozatot hozzon.)
Az eljárás végére vár a város önkormányzata is. Megkerestük Kecskemét önkormányzatát, hogy mit tudnak tenni az ügy tisztázása érdekében. A város első lépésként január 31-ével közös megegyezéssel megvált a Malom Center építése körüli szabálytalanságok helybenhagyásában közreműködő Peredi Katalin jegyzőtől. – Megvárjuk, hogy a földhivatal lefolytassa az új eljárást, mi akkor tudunk bármit is tenni, ha a hatóság kiadja a határozatát az ügyben – közölte Iványosi-Szabó András, Kecskemét alpolgármestere, aki hozzátette, annyit mindenképpen megígérnek, hogy a város minden olyan jogi lépést megtesz, amely a helyzetet visszatereli a megfelelő jogi normák közé. Mint mondja, jogszerűen kell működnie az önkormányzatnak, a jogszabályok erre kötelezik őket, nem is tehetnek mást. – Újabb ilyen jellegű beruházások várhatók a városban, és még egyszer a Malom Centerhez hasonló jogi helyzet nem állhat elő – tette hozzá Iványosi-Szabó András.
Lapunk megkísérelte megszólaltatni az üggyel kapcsolatban Szécsi Gábort, a város korábbi kormánypárti polgármesterét is, de a volt városvezetőt lapzártánkig nem tudtuk utolérni.
Az ES Invest Kft. a történtekkel kapcsolatban közleményt adott ki, amelyben kijelentette: mind a befektető, mind az önkormányzat, mind a polgármesteri hivatal és egyéb szakhatóságok a lehető legnagyobb körültekintéssel jártak el a megvalósításkor, amit igazol az is, hogy a telekhatár-rendezési jogvita ügyében jogerős bírói döntés mondja ki a telekhatár-rendezési megállapodás érvényességét. – A Malom Center beruházásakor és azt követően nyolc ügyészi óvás készült, amelyeket az illetékes közigazgatási szervek elutasítottak, és amelyek ügyében az illetékes bíróságok a Malom Center beruházója javára hoztak ítéleteket – áll a közleményben, amely rámutat arra is, hogy ezek egyikét, a telekhatár-rendezésre vonatkozót, amelyben a Csongrád Megyei Bíróság által elutasított ügyészségi óvást a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte ugyan, azonban ez az újabb ítélet nincs kihatással a Malom Center ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett telekhatárára.
A cég ugyanis úgy véli, a Legfelsőbb Bíróság közigazgatási perben hozott ítélete nem mondta ki, és nem is mondhatta ki az eredeti állapot helyreállítását, amelynek jogi, műszaki és gazdasági akadálya van, mint ahogy az sem igaz, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint a Malom Centernek ma nincs építési telke. A beruházó ugyanakkor tiszteletben tartja a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, bár véleményük szerint nem az volt vita tárgya, hogy az ügylet közterületet érint-e, hanem annak jogcíme. Mint mondják, az ügy számos hivatalt és bíróságot megjárt, ahol egymással ellentétes döntések születtek, amiből a helyzet jogi komplexitása miatt egyértelműen az következik, hogy a nyilvánvaló érvénytelenség nem állhat fenn. A cég azt is kijelentette, nem igaz, hogy közterületből eltulajdonítottak volna azért, hogy az épülethez szükséges méretű telek kialakulhasson. – A valóság az, hogy a telek nagysága változatlan maradt, csupán a telekhatár-vonalakat egyenesítették ki, ami legfeljebb tíz-húsz centimétertől két-három méterig terjedő telekhatárvonal-változást jelentett – áll a közleményben.
origo.hu
Egészen elképesztő dolog derült ki Sztálinról, a hidegvérű diktátorról
