Fontos része az amerikai és az európai űrkutatási programnak is, hogy tüzetes vizsgálatnak lehessen alávetni a Marson összegyűjtött kőzetmintákat a földi laboratóriumokban. Az elképzelések szerint ez tizenöt-húsz éven belül valósulhat meg. Brit tudósok és műholdgyártó szakemberek most azt ajánlják, hogy a módszert először a vörös bolygó kis holdján, a Phoboson próbálják ki az űrkutatók – adta hírül a BBC. A Phobos-misszió három évet venne igénybe, és a fejlesztési tervek állapotára figyelemmel már 2016-ban útnak indulhatna a szonda.
Az elképzelés szerint Mars körüli pályára állítják az ionhajtóművel felszerelt anyahajót, amelyről leszállóegységet bocsátanak a burgonya formájú hold felszínére. A szerkezettel érkező robot az általa gyűjtött talajmintákat egy kapszulába helyezi, majd fellövi magát az anyahajóhoz. Az értékes rakományt a Föld közelébe érve kilöki az atmoszférába, és annak fékezőernyő nélkül kellene landolnia.
A Phobos meghódítása nagyobb kihívást jelent a tudósoknak, mint a Marsé. Például a holdacska gyenge gravitációja miatt megtörténhet, hogy a leszállóegység nem tud talajt fogni, hanem célt tévesztve a világűrbe kerül. A brit kutatók szerint azonban két érv szól a Phobos mellett. Az egyik, hogy az oroszok már 2009-ben hasonló terveket akarnak megvalósítani, és az űrversenyben behozhatatlan előnyre tehetnének szert. A másik – tudományos – szempont az, hogy az alig 22 kilométer átmérőjű Phobos és nagyobb testvére, a Deimos a feltételezések szerint nem is hold, hanem aszteroida, s mindkét égitestet a Mars gravitációja tartja a bolygó mellett. Tanulmányozásuk ezért sok információt nyújthat a Naprendszer kialakulásáról és fejlődéséről.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség