A hírek szerint luxushotellé alakítaná át a szegedi Csillag börtön épületeit egy spanyol befektető cég. Csere László vezérőrnagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka erről azt mondta: nincs szándékukban megválni ezektől az ingatlanoktól. Ettől függetlenül néhány munkatársuk hamarosan mégis Spanyolországba utazik, hogy a helyszínen tájékozódjanak a börtönszállodák terveiről.
Hogy a nagy múltú szegedi büntetés-végrehajtási intézet Mars téri ingatlanainak értékesítéseire vonatkozó tervek mennyire megalapozottak, arra Kondorosi Ferencnek, az igazságügyi és rendészeti tárca államtitkárának az álláspontjából lehet következtetni. A politikus az egyik lapnak úgy nyilatkozott, hogy az egykor a városok peremére, többnyire a hajdani piactér mellé emelt épületek jelentős része, köztük a Csillag börtön is a települések terjeszkedése miatt napjainkra már központi fekvésű ingatlanná vált. Az államtitkár szerint ezeknek a megszüntetését érdemes fontolóra venni. A régi épületek már nem alkalmasak a rabok biztonságos elhelyezésére, ezért célszerűbb lenne, ha az adott települések külterületén épülnének új fegyházak és börtönök. Ezek felépítésének költségeit az eladott ingatlanok árából fedeznék. Új börtönök építésére annál is inkább szükség van, mert a meglévők túlzsúfoltak – tette hozzá az államtitkár. Azzal, hogy idén átadják a tiszalöki, jövőre pedig a szombathelyi büntetés-végrehajtási intézeteket, az ország fegyintézeteinek a befogadóképessége tízezerről tizenegyezer- ötszázra nő. Jelenleg hazánk harminckét börtönében tizenötezren raboskodnak.
Jókai is megcsodálta. A szegedi Mars téri börtön, közismert nevén a Csillag jogelődjeit tekintve az ország legrégebbi börtöne. Építése Wágner Lajos tervei alapján, 1883 tavaszán kezdődött, és a következő évben el is készült a Bentham-féle panoptikus rendszeren alapuló, királyi kerületi börtön. A panoptikus rendszert jellemzik a központi helyről, általában a lépcsőházból kiinduló börtönszárnyak, ezek a csillag szárai. Középen hatalmas világító kupola alatt fut össze a négy szárny, amit Jókai Mór is megcsodált, amikor szegedi látogatásakor egy ifjú hírlapíró, Gárdonyi Géza itt végigvezette. Trianon után a Csillag országos jelentőségű fegyintézet lett, itt raboskodott több neves tanácsköztársaságbeli vezető, de a nyilas Szálasi Ferenc és az illegális kommunista Rákosi Mátyás, Vas Zoltán és Kádár János is. A Vörös Hadsereg az 1944 októberében kiürített börtönt fogolytábornak használta; egy részlegét 1945 után katonai fogházként egészen 1953-ig igazgatta a Csillag parancsnoka. Az 1956-os forradalom idején ügyészi jóváhagyással történt egy kisebb rabszabadítás, a közbűntényesek zöme azonban benn maradt. A börtön és a börtönüzem, azaz a Csillag és az Alföldi Bútorgyártó között 1962-ben a Cserzi Mihály utca alatt az őrzés biztonsága érdekében alagutat építettek, hiszen a jogerősen elítéltek közül az igazi „nehéz fiúk” kerültek ide. A gyár legsikeresebb terméke az évtizedekig gyártott Délibáb hálószobabútor volt, amely a kádári életszínvonal-emelési programmal és a még ma is köztünk élő Szabó családdal egy időben indult hódító útjára. Két évvel később volt egy véres szökési kísérlet, amely egy alhadnagy életébe került: a két gyilkost a fegyház kis kivégzőudvarán akasztották fel. Nagy port vert fel 1984-ben Richter Richárd ámokfutása is, a „pokol háromszáz másodperce” alatt a volt artista három művezetőt ölt meg, hármat pedig megsebesített. 1985. február 25-én hajnalban ő is az akasztóudvarban végezte. A halálbüntetés felfüggesztése, majd eltörlése után a Csillag az életfogytiglanira ítéltek rettegett fegyintézete lett. Van köztük, aki négy, van, aki tizenegy embert ölt meg hidegvérrel. A profi és nem profi gyilkosok a komor és légvonatos zárkákban a tapasztalatok szerint az első hét év után testben-lélekben megtörnek.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
