Madárinfluenza a kereskedelmi háború jegyében

A brit szakminisztérium szerint azonos lehet a magyarral a szigetországban talált madárinfluenza-vírus. A hazánkban is érdekeltségekkel rendelkező Bernard Matthews és vállalata ellen Nagy-Britanniában vizsgálat indult. Információink szerint a britek importtilalmat is be kívántak vezetni hazánkkal szemben, ám elálltak ettől, mivel nem voltak meggyőző érveik.

Az angol médiában – többek között a közszolgálati BBC televízióban – jelentette be a szigetország környezetvédelmi, élelmezési és vidékügyi minisztériumának helyettes főállatorvosa, Fred Landeg, hogy a kelet-angliai madárinfluenza-járvány kapcsolatban lehet a magyarországi baromfihúsimporttal. E feltételezés azért kaphatott lábra, mert az angliai járványt a legnagyobb európai baromfi-feldolgozó társaság, Bernard Matthews egyik pulykafarmján észlelték, amely cég tulajdonában van a magyarországi SáGa Foods Zrt. baromfi-feldolgozó. Fred Landeg közleményében az szerepel, hogy az elsődleges laboratóriumi vizsgálat eredménye szerint a suffolki és a magyarországi megbetegedéseket okozó vírus „jó eséllyel ugyanaz”. A londoni Times pedig tegnap közölte, hogy Bernard Matthews társasága arról a magyarországi területről szállított pulykahúst suffolki pulykatelepére, ahol két libafarmon januárban kitört a madárinfluenza-járvány. Ezt a SáGa Zrt. már cáfolta, jelezve, hogy a fertőzött telepekkel semmilyen kapcsolata nem volt.
A brit hatóságok állítása nem állja meg a helyét – jelentette ki lapunknak Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke. A szakember szerint képtelenség, hogy a Szentes környéki telepen a libákban megtalált vírus mintegy 300 kilométert vándorolt a SáGa sárvári telepéig, s ott megfertőzött egy pulykát. Ráadásul Angliában a brit farmernek kellett volna megetetnie a helyi baromfiakkal a hazánkból származó szárnyast. Bárány László leszögezte: a szentesi libafarm és a több száz kilométerre lévő SáGa- pulykafarm között semmiféle tenyésztési, takarmányozási, forgalmazási kapcsolat nincs. Mivel szakmai oldalról nem támasztható alá a brit hatóságok nyilatkozata, a szakember szerint azt kell feltételezni, hogy kereskedelmi érdekek húzódnak meg a pánikkeltés mögött. – Tudjuk, hogy a kereskedelem is egy vér nélküli háború, amelyben minden ország olyan fegyvereket használ, amilyenekhez kedve van – közölte Bárány László, hozzátéve: ezt nem először tapasztalják, más uniós országokban is szívesen nyúlnak ilyen jellegű eszközökhöz, ha a kereskedelmi érdek ezt diktálja.
Hirschler András, a londoni magyar nagykövetség kereskedelmi szolgálatának vezetője a távirati iroda kérdésére elmondta: tavaly a január–novemberi időszakban összesen 3,7 milliárd forint értékű friss és 1,2 milliárd forint értékű fagyasztott, darabolt, nem feldolgozott baromfihús érkezett Magyarországról Nagy-Britanniába – tehát nem kis üzletről van szó. Erősítheti a gyanút, hogy információink szerint a britek erőteljes nyomást gyakoroltak a magyar hatóságokra azért, hogy betilthassák a hazánkból származó baromfiexportot. A két ország szakértői között csütörtökön lezajlott, közel háromórás szakmai vitán azonban konkrét, használható érvet nem tudtak felmutatni, így e tervüktől kénytelenek voltak elállni.