Még az Európai Unióval és a szakszervezetekkel is szükséges egyeztetni ahhoz, hogy a Malév értékesítéséről aláírja az ÁPV a szerződést a légitársaság leendő új tulajdonosával, az AirBridge Zrt.-vel. Előbbi azért szükséges, mert az állam hoz létre egy új társaságot, ahová a Malév egyes vagyonelemei és a cég államilag garantált hitelállománya kerül. Az új tulajdonos – amennyiben a felek megkötik a szerződést – a Malév működéséhez nélkülözhetetlen vagyonelemeket, például az olajvezetéket visszabérli az állami társaságtól, ilyenformán fokozatosan leírja a légitársaság állami hiteleit. Az EU-nak ezenfelül azt is ellenőriznie kell, hogy magyar többségi tulajdonú céghez kerüljön a Malév, ami ebben az esetben azért is lényeges, mert az AirBridge Borisz Abramovics orosz üzletember érdekeltségébe tartozik. A szakszervezeteknek véleményezniük kell a Malév eladását.
Az AirBridge a privatizációs tenderen elsősorban azért került a litván LAL elé, mert a vételárra, a tőkeemelésre, a működés biztosításához szükséges hitelekre fedezetigazolást tudott benyújtani az ÁPV-nek, ezenkívül elfogadható bankgaranciát tudott adni arról, hogy az államilag garantált hiteleket a Malév visszafizeti. Információink szerint a litvánok többet fizettek volna a Malévért, az oroszoknál nagyobb összeget ajánlottak a tőkeemelésre, és a hitelek visszafizetését is vállalták, ám utóbbi kettőre nem adtak fedezetigazolást. Vagyis az ÁPV vezetése nagyobb bizalmat adott az orosz befektetőnek, hogy rendezi a Malév tőkehelyzetét, s visszafizeti az államilag garantált hiteleket. Ez utóbbit viszont olyannyira komolyan veszik, hogy a Malévet megvásárló társaság igazgatóságába és felügyelőbizottságába egy-egy tagot delegál az ÁPV, ilyenformán figyelemmel kísérhetik, ha a Malév vagyonelemei közül valamit eladnak, a befolyó összeget a hitelek törlesztésére fordítják.
Az AirBridge értesüléseink a négy CRJ repülőgépet értékesítené, igaz, ezek megvásárlásakor kereskedelmi hiteleket vett fel a Malév. Az új tulajdonos ugyanakkor tovább üzemeltetné a Malév hoszszú távú flottáját. A Malév három orosz városba közlekedtethet járatot, ám az országok közötti légügyi egyezmény még két célállomás elérésére ad lehetőséget. Értesüléseink szerint az AirBridge üzleti tervében Budapest és Szamara közötti légi kapcsolat megteremtése szerepel.
A LAL azért nem tudta időben benyújtani a szükséges pénzügyi garanciát, mert kiderült, hogy a befektetők eredeti elképzeléséhez képest nagyobb működő tőkére lenne a Malévnek szüksége – mondta tegnap az MTI-nek Keresztes Dávid, a litván befektetői csoport képviselője.
A Malév idén április 1-jén csatlakozik a Oneworld légiszövetséghez a Japan Airlinesszal és a Royal Jordanian Airlinesszal együtt. A kelet-közép-európai régióban a Malév tíz új célállomással, ezen belül a Macedón köztársasággal bővíti ki a szövetséget.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség