Megállapodás Észak-Koreával

Váratlan fordulatként megállapodás született tegnap az Észak-Korea atomprogramjáról folytatott hatoldalú tárgyalásokon. A phenjani kommunista rezsim vállalja, hogy energiahordozókért cserébe nemzetközi felügyelet mellett bezárja legfőbb nukleáris központját, de meglévő atomfegyvereinek leszereléséről nem esett szó.

Hírösszefoglaló
2007. 02. 14. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az egyezség azért is volt meglepő, mert nemrégiben Phenjan kis hatóerejű nukleáris robbantást hajtott végre, majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa büntetőintézkedéseket vezetett be a rezsimmel szemben.
Az aláírt egyezség értelmében Észak-Korea vállalta, hogy 60 napon belül elkezdi felszámolni atomfegyver-arzenálját, ennek részeként elkezdi bezárni jongbjoni atomerőművét, és lehetővé teszi nemzetközi szakembereknek, hogy ezt a helyszínen ellenőrizzék. Ha ezek teljesülnek, cserébe kap 50 ezer tonna fűtőolajat vagy ennek megfelelő értékű más gazdasági segélyt, és a hat ország külügyminiszteri találkozót tart. A korábban megígért egymillió tonna fűtőolaj fennmaradó nagy részét, 950 ezer tonnát abban az esetben kapja meg Phenjan, ha már teljesen üzemen kívül helyezte az erőművet. Dél-Korea, az Egyesült Államok, Kína, Japán és Oroszország a megállapodás szerint egyenlő arányban viseli a segélynyújtás terheit.
Az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt arra, hogy tárgyalásokat kezd Phenjannal a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, két hónapon belül törli Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok listájáról, és feloldja a Phenjannal szembeni kereskedelmi szankciókat.
*
Kötelezettséget vállaltak a megállapodás résztvevői arra nézve, hogy harminc napon belül hozzanak létre öt munkacsoportot az északkelet-ázsiai békét és stabilitást veszélyeztető ügyek megvitatására. A dél-koreai illetékes szerint a hazája által vezetendő egyik munkacsoport a térség energetikai együttműködéséről, egy Oroszország által vezetendő csoport pedig a térség tartós békéjének megteremtéséről fog tanácskozni. Két munkacsoport feladata az észak-koreai–amerikai, illetve az észak-koreai–japán kétoldalú kapcsolatok rendezése lesz. Megalakítanak egy nemzetközi fórumot is a két Korea közötti fegyverszüneti megállapodást felváltani hivatott tartósabb békemegállapodásról. A hatoldalú tárgyalások következő fordulóját március 19-re tűzték ki Pekingbe – közölte a kínai küldöttség vezetője.
Bő három évi tárgyalásoknak és meddő huzavonának ez az első konkrét eredménye a hatoldalú tárgyalásokon. A küldöttségek hat napon át tárgyaltak, az utolsó munkanap 16 óráig tartott.
Zavart okozhat, hogy az amerikai álláspont körül vita támadt. Christopher Hill amerikai külügyi államtitkár-helyettes, az amerikai küldöttség vezetője azt mondta még a megállapodást megelőző nyilatkozatában, hogy „legjobb tudomása szerint” kormánya is támogatja a kialkudott egyezséget. John Bolton korábbi amerikai ENSZ-nagykövet egy tévéműsorban viszont bírálta a megállapodást, mert szerinte az gyengének láttatja Washingtont egy olyan időszakban, amikor annak Iránnal szemben és Irakban is erőt kell mutatnia.
Aszo Taro japán külügyminiszter a pekingi bejelentés után megerősítette Tokióban azt, amit Abe Sindzo miniszterelnök még a plenáris tárgyalás kezdete előtt mondott a parlamentben, hogy Japán nem szándékozik energetikai és egyéb segítséget nyújtani Észak-Koreának addig, amíg az nem rendezi az észak-koreaiak által elrabolt japán állampolgárok ügyét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.