Az egyezség azért is volt meglepő, mert nemrégiben Phenjan kis hatóerejű nukleáris robbantást hajtott végre, majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa büntetőintézkedéseket vezetett be a rezsimmel szemben.
Az aláírt egyezség értelmében Észak-Korea vállalta, hogy 60 napon belül elkezdi felszámolni atomfegyver-arzenálját, ennek részeként elkezdi bezárni jongbjoni atomerőművét, és lehetővé teszi nemzetközi szakembereknek, hogy ezt a helyszínen ellenőrizzék. Ha ezek teljesülnek, cserébe kap 50 ezer tonna fűtőolajat vagy ennek megfelelő értékű más gazdasági segélyt, és a hat ország külügyminiszteri találkozót tart. A korábban megígért egymillió tonna fűtőolaj fennmaradó nagy részét, 950 ezer tonnát abban az esetben kapja meg Phenjan, ha már teljesen üzemen kívül helyezte az erőművet. Dél-Korea, az Egyesült Államok, Kína, Japán és Oroszország a megállapodás szerint egyenlő arányban viseli a segélynyújtás terheit.
Az Egyesült Államok kötelezettséget vállalt arra, hogy tárgyalásokat kezd Phenjannal a diplomáciai kapcsolatok felvételéről, két hónapon belül törli Észak-Koreát a terrorizmust támogató országok listájáról, és feloldja a Phenjannal szembeni kereskedelmi szankciókat.
*
Kötelezettséget vállaltak a megállapodás résztvevői arra nézve, hogy harminc napon belül hozzanak létre öt munkacsoportot az északkelet-ázsiai békét és stabilitást veszélyeztető ügyek megvitatására. A dél-koreai illetékes szerint a hazája által vezetendő egyik munkacsoport a térség energetikai együttműködéséről, egy Oroszország által vezetendő csoport pedig a térség tartós békéjének megteremtéséről fog tanácskozni. Két munkacsoport feladata az észak-koreai–amerikai, illetve az észak-koreai–japán kétoldalú kapcsolatok rendezése lesz. Megalakítanak egy nemzetközi fórumot is a két Korea közötti fegyverszüneti megállapodást felváltani hivatott tartósabb békemegállapodásról. A hatoldalú tárgyalások következő fordulóját március 19-re tűzték ki Pekingbe – közölte a kínai küldöttség vezetője.
Bő három évi tárgyalásoknak és meddő huzavonának ez az első konkrét eredménye a hatoldalú tárgyalásokon. A küldöttségek hat napon át tárgyaltak, az utolsó munkanap 16 óráig tartott.
Zavart okozhat, hogy az amerikai álláspont körül vita támadt. Christopher Hill amerikai külügyi államtitkár-helyettes, az amerikai küldöttség vezetője azt mondta még a megállapodást megelőző nyilatkozatában, hogy „legjobb tudomása szerint” kormánya is támogatja a kialkudott egyezséget. John Bolton korábbi amerikai ENSZ-nagykövet egy tévéműsorban viszont bírálta a megállapodást, mert szerinte az gyengének láttatja Washingtont egy olyan időszakban, amikor annak Iránnal szemben és Irakban is erőt kell mutatnia.
Aszo Taro japán külügyminiszter a pekingi bejelentés után megerősítette Tokióban azt, amit Abe Sindzo miniszterelnök még a plenáris tárgyalás kezdete előtt mondott a parlamentben, hogy Japán nem szándékozik energetikai és egyéb segítséget nyújtani Észak-Koreának addig, amíg az nem rendezi az észak-koreaiak által elrabolt japán állampolgárok ügyét.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség