Megkezdődött a leszakadás

A múlt hónapban – a kormányzati megszorítások hatására – 7,8 százalékra gyorsult fel az infláció, miközben a tavalyi utolsó negyedévben 3,2 százalékra lassult a gazdasági növekedés üteme – tette közzé a KSH. Az adatok a legroszszabbak az új uniós tagállamok közül, és hazánk lassú leszakadását jelzik.

Minden várakozásnál rosszabb inflációs adatokról számolt be tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), amely közlése szerint januárban az éves infláció elérte a 7,8 százalékot. A hatósági áremelések nyomán egyetlen hónap leforgása alatt 1,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Az inflációt a háztartási energiaár-emelések húzták a legjelentősebben felfelé: az energiaárak 22,7 százalékos emelkedésén belül a távfűtés 40,8, a vezetékes gáz ára pedig 30,1 százalékkal nőtt. A megszorítások hatása a tömegközlekedésben is megmutatkozik: a helyi tömegközlekedésért januárban átlagosan 12,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt. Az élelmiszerek átlagon felüli, 13,1 százalékos drágulása ugyancsak gyorsította a pénzromlás ütemét. Az idényáras élelmiszerek 28,4, a cukor 25,5, míg a péksütemények 20,5 százalékkal kerülnek többe, mint egy évvel korábban. A szeszes italok és dohányáruk esetében szintén az átlagosnál nagyobb mértékű, 8,1 százalékos áremelkedést regisztrált a KSH. Figyelemre méltó, hogy a nyugdíjas-és az átlagos infláció közötti különbség tovább nőtt: a KSH adatai szerint januárban éves szinten a nyugdíjak 10,2 százalékot veszítettek értékükből. Az időskorúak inflációjának felpörgését elsősorban a rezsiköltségek és az élelmiszerek drágulása okozta. A most közzétett inflációs adat a legrosszabbnak számít a 27 tagú Európai Unióban. Elemzők az idei év egészére 7,2 százalékos inflációt jeleznek előre, ami ugyancsak a legmagasabb az unión belül, 6 százalék feletti pénzromlási ütem ugyanis egyetlen másik tagállamban sem várható.
Eközben lelassult a gazdaság. A tavalyi utolsó negyedévben 3,2 százalékra, naptári hatást figyelembe véve 3,4 százalékra lassult a bővülés üteme, így a tavalyi év egészében a gazdasági növekedés mértéke 3,9 százalékos, naptári hatással 4 százalékos volt. A növekedési adat ugyancsak a leggyengébbnek számít az új uniós tagállamok között. Az Eurostat legfrissebb adatai valamennyi versenytársunknál 5,6 százalékot meghaladó növekedést mutatnak. Elemzők arra számítanak, hogy a megszorítások nyomán idén 2,1-2,6 százalékos ütemre lassul le a magyar gazdaság növekedése.
– Megkezdődött hazánk leszakadása – értékelte a KSH jelentéseit Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, aki elkeserítőnek, és a várakozásoknál rosszabbnak nevezte a tegnap közzétett statisztikai adatsorokat. Az inflációval kapcsolatban Suppan arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a távfűtési szolgáltatás áremelkedése már megjelent a januári adatokban, addig a gázáremelés hatása még nem, ez pedig tovább húzza felfelé a februári inflációt. A gyorsabb pénzromlás irányába mutat az élelmiszerek drágulása is, különösen azt figyelembe véve, hogy a pékek újabb áremeléseket jelentettek be. Suppan szerint a gyógyszerár-emelkedés ugyancsak kellemetlen meglepetést okozhat, mivel ennek hatása sem jelent még meg a mostani inflációs kimutatásban. Az elemző arra számít, hogy a március–áprilisra jósolt inflációs csúcs nem áll meg kilenc százaléknál, hanem megközelíti majd a tíz százalékot. A GDP-adatokra reagálva Suppan kiemelte: az adatokból világosan látszik, hogy Magyarország nem tud profitálni az európai konjunktúrából: míg az EU gazdasága élénkül, addig a magyar gazdaság lassul: esik a közösségi és a háztartási fogyasztás, csökkennek a beruházások, s a gazdaságot csak az export tartja életben.