Mindent kiszivárogtatok (XI.)

NAGYANYACIKLUS
– Befejező rész –
Ezerkilencszáznegyvenhat tavaszán szabadultam.
Egy évvel a dolgozó nép után.
(Ez volt szombaton.)
Vasárnap pihentem, mint falujáró. Napoztam egy teherautón:
„Arccal a vasút felé!”.
És énekeltem a munkásoknak: „Égő napban vágtunk a nyáron…”
Hirtelen megpillantottam nagyanyámat,
amint állt nagyapa nadrágszíjparcelláján, és szemezett a
közössel.
Mert kevés volt a vetőmag.

SAJNOS MÁR VISSZAFELÉ FORDULTUNK…
S így csak a „Vörös Csepelt” dúdoltuk:
Du-du-du,
Vörös,
Dá-dá,
Csepel, vezess a harcban!
Váci utca, felelj neki!

PESTRE ÉRKEZTÜNK
– Hétfőn felvettem a szép kék overálomat, és meglátogattam a gyárat.
Éppen államosították!
Ezen felbuzdulva nekidőltem egy nagykohó árnyékának, és megírtam:
„Nagyanyám a tiétek lett!” – című versemet, mely így szólt
(tátogok):
…mert „Zúgtak a gépek az öntődében.”
Ma már mindenki meghallaná.

EZERKILENCSZÁZMAMÁRNEMTUDOMHÁNYBAN
– Megismerkedtem X-szel, az akkori személyikultuszminiszterrel.
Aki barátságunkra való tekintettel felterjesztett Sztálin-díjra, Hamlet-fordításomért, mely így szólt:

LENIN VAGY NEM LENIN,
EZ ITT A KÉRDÉS
– Aztán ugyanő házkutatást tartatott.
Van-e nálam több Arany?
Volt.
Íme.

„AKKOR NEMESB-E A LÉLEK,
HA TŰRI BAL” –OS „SORSA
MINDEN NYŰGÉT, S NYILAIT,
VAGY HA KISZÁLL”
– A buliból…? – töprengtem.
Amikor belépett nagyanyám, mint Ophelia, és jóval a végszó
előtt megkérdezte:
„Kegyelmes úr, hogy van, mióta nem láttam fölségedet?”

– ÉS ITT ÁLLJUNK MEG EGY PILLANATRA
S tegye a szívére a kezét az, aki akkor, nem azt mondta volna:
amit én…

956 ELŐTT TELJESEN MAGAMRA
VOLTAM UTALVA
956 után teljesen magamra utaltam…
Egy lakást.
(956-ot kihagytam.)

MOST MÉG EGY AKTUÁLIS
ENTELLEKTUÁLIS PROBLÉMÁT
SZERETNÉK FÖLVETNI
A munkások és parasztok hazamehetnek.
(Majd szólunk, ha megint szükség lesz…)

AZT HISZEM, MAGUNK KÖZÖTT
VAGYUNK.
Őszintébb a légkör.
– Nem eléggé bízunk magunkban.

…MERT HA MI KILENCSZÁZÖTVENHATBAN
SZÁMOLUNK AZZAL
– hogy kilencszázhatvanhétben…
hány tagja lesz a Partizánszövetségnek:
saját erőnkből verték volna le!