A táj szépsége, kedvező klímája, ivásra és fürdésre alkalmas gyógyvizei országos és nemzetközileg ismert gyógyhellyé tették Parádfürdőt. 1952-ben a Nemzeti Közművelődési Alapítvány által fenntartott fürdőtelep megosztásával létesült a Parádfürdői Állami Kórház, amely azóta is állami intézményként működik mint az Egészségügyi Minisztérium országos intézete.
Ahogy az ember a település szállodáit, panzióit, éttermeit látogatja, megállapíthatja, hogy előkelő környezetben, színvonalas körülmények között fürdőzhetnek és gyógyulhatnak azok a vendégek, akik Parádfürdőre látogatnak üdülni. Az itteni víz alkáli-hidrogén-karbonátos gyógyvíz, amely szulfátot is tartalmaz. Összetételénél fogva bőrbetegségek, gyomor- és epehólyaghurut, gyomorfekély, idegzsába, idegfájdalom, légutak hurutos megbetegedései és nőgyógyászati panaszok esetén jótékony hatású. A fürdő területén szakorvosi felügyelet mellett különféle gyógyszolgáltatások, illetve egyéb wellness- és szépségápolási szolgáltatások is igénybe vehetők.
Parádfürdő egykori birtokosai közt csupa olyan családot találunk, amelyek jól ismertek a magyar történelemből, mint például az Országh, a Rákóczi, a Grassalkovich, az Orczy és a Károlyi család. A település a palóc néprajzi csoport központja.
Minden megvan itt, ami az igazi turizmus alapjául szolgálhat. Mert jó tudni, hogy önmagában a gyógyvízzel ide csalogatni az embereket nemigen lehetne. A szép környezet, a varázslatos vidék mellett érdekes programlehetőségek, látnivalók is várják az itt üdülőket fürdőzés előtt és után. Van palóc tájház, a főúri életmód és a lovak szerelmesei számára pedig az Ybl Miklós által tervezett Károlyi-kastélyt és a Cifra istállót, valamint a Parádi Kocsimúzeumot ajánlhatjuk. Érdemes megnézni a kórház épületében található ásványvízgyűjteményt, de Parádon találjuk Asztalos Joachim fafaragó mester kiállítását is. Az odalátogatók a fafaragások, szobrok, kisplasztikák és domborművek megtekintése közben érdekes és tartalmas élménybeszámolót hallgathatnak meg. Van lovaglási lehetőség is, de akik inkább csak egy csöndes sétára vágynak, egy festői parkban tölthetik kellemesen idejüket, amelyet a Károlyi család parkosíttatott, s ma Észak-Magyarország egyik legszebbjeként tartják számon. Már meg is jelentek a településen az olasz befektetők.
1936–37-ben épült a magyar királyi honvédelmi jóléti alapból, Kaplonyi László okleveles építészmérnök tervezte, Merczel Károly építőmester építette – olvasom a kórház épületén található táblán. Kicsit arrébb díszes, aranyozott betűs kőtábla: „Magyar orvosok és természetvizsgálók 1868. augusztus 29-én Parádon befejezett nagygyűlésének kedves emlékéül.” Később, az 1930-as évektől kezdve szinte minden évben itt tartották a gasztroenterológiai orvosgyűlést.
Európai hírű lehetne
Nagy múlt, nagy jövő – gondolná az ember, főként, ha megismeri az intézmény célkitűzéseit. Vagy inkább volt célkitűzéseit?
A kórház küldetése a következő: „Kórházunk Parádfürdő 230 éves hagyományain alapulva néhány éven belül Magyarország legszínvonalasabb és egyik legfontosabb rehabilitációs központja kíván lenni. Célunk, hogy betegeink a lehető legjobb egészségi állapotban, a kapott szolgáltatásokkal elégedetten távozzanak intézetünkből. További célkitűzéseink közé tartozik, hogy intézményünk nemzetközileg is elismert, a nemzetközi rehabilitációba aktívan bekapcsolódó, külföldi betegeket is ellátó kórház legyen. Céljainkat magas szintű szakmai munkával és kitűnően képzett szakemberek segítségével kívánjuk elérni, kihasználva a környék kiváló adottságait: a parádi gyógyvizek gyógyító hatását, a Mátra egyedülálló klimatikus viszonyait. Folyamatosan javítjuk a kórház adottságait az infrastruktúra fejlesztésével, új, korszerűbb eszközök beszerzésével, szakmai továbbképzéssel. Törekszünk arra, hogy az intézményünk iránt elkötelezett, munkájukat magas színvonalon végző, elégedett munkatársakkal dolgozzunk, és igyekszünk megbecsülni munkájukat.”
Nos, ezt a jövőbe vetett hitet, e terveket húzta keresztül Molnár Lajos egészségügyi miniszter bejelentése, mely szerint a kórház közfinanszírozása, azaz a tizenkét járóbeteg-szakrendelés – a teljesség igénye nélkül –, a gasztroenterológiai, a belgyógyászati, a reumatológiai, a mozgásszervi rehabilitációs, osteoporosis, a nőgyógyászati, a fizikoterápiás, az urológiai szakrendelés és a fájdalomambulancia megszűnne, miközben a fekvőbeteg-osztályokat is felszámolnák. Kérdésemre a főigazgató főorvos asszonytól, Rabóczki Anitától megtudom: a Parádfürdői Állami Kórház jelenleg száznegyven, társadalombiztosítás által finanszírozott ágyon, három osztályon végzi gyógyító, rehabilitációs tevékenységét.
Évekig várnak a kezelésre
Hatvanöt ágyon a gyomor, bélrendszer és az emésztőszervek krónikus betegségeinek kezelésére, műtétek utáni úgynevezett korai rehabilitációra, valamint a krónikus epe-, hasnyálmirigy-, májbetegek vizsgálataira és állapotjavítására van mód. Az eredményes gyógyítás korszerű gyógyszerekkel, valamint életmód- és életvezetési tanácsadással, kénes-alkális gyógyvízivókúrákkal és diétával érhető el.
Negyven ágyon posztoperatív korai rehabilitációs és reumatológia betegségek kezelése folyik, ahol elsősorban közvetlen áthelyezéssel fogadnak betegeket aktív traumatológiai és ortopéd sebészeti osztályokról.
Harmincöt ágyon pedig sok év szakmai tapasztalatait, a gyógyvizet és a korszerű fizikoterápia eredményeit felhasználva végzik gyógyító, megelőző és rehabilitációs munkájukat. A kezelés lényegét az Európában is egyedülálló, Parádfürdőn fellelhető vasas-timsós gyógyvíz kuratív hatása adja. Kifejezetten előnyös a női meddőség különböző formáinak kezelésére, nőgyógyászati krónikus gyulladásos állapotok megszüntetésére, műtéti beavatkozások elő- és utókezelésére, rehabilitációjára. Inkontinenciakezelést az országban egyedülálló módon végeznek itt.
Molnár Lajos javaslata szerint az intézmény közfinanszírozása megszűnne, az ingatlant pedig értékesítenék.
A főigazgatónő nem tagadja, a Parádfürdői Állami Kórházban értetlenül fogadták Molnár Lajos egészségügyi miniszter tervét, amely szerint megszűnne az intézmény összes ágya. A kórházban csaknem százszázalékos kihasználtsággal működik a 140 rehabilitációs ágy. Az egész országból fogadnak betegeket, és olyan nagy szükség van az itteni ellátásra, hogy a nőgyógyászati, a gyomor- és bélrendszeri részlegen három hónapos, a mozgásszervi osztályon kétéves a várakozási idő. – Ha ötször annyi ágyunk lenne, mint most, akkor sem lenne kihasználtsági problémánk – mondja a szakember.
A kórházban azért sem értik a miniszteri javaslatot, mert az egészségügyi reform egyik elve, hogy növelni kell a rehabilitációs ellátást, ezért országosan a krónikus ágyak számát emelik. A parádfürdői intézményt, amely épp erre az ellátásra szakosodott, most mégis a bezárás veszélye fenyegeti. Rabóczki Anita reméli, hogy ez nem történik meg, bízik abban, hogy a környék többi kórházával megegyezésre tud jutni, hiszen a régióban elég sok az elosztható krónikus ágy.
A miniszter azt hitte, hogy ivókúrával kezelnek
A főigazgató elmondta, hogy nem volt teljesen váratlan az egészségügyi miniszter javaslata. Bár intézetüket nem vonták be az előkészítésbe, a tárca tulajdonában lévő országos intézetekkel, így a parádfürdői kórházzal is Molnár Lajos még decemberben leült tárgyalni. Már akkor jelezte, hogy idejétmúltnak tartja a kórház gyógyító eljárásait, ezért ebben a formában nem működhet tovább az intézmény. Az akkori egyeztetésen az is szóba került, hogy a minisztérium esetleg eladja a parádfürdői kórház értékes ingatlanát. A tárcavezető azonban megemlítette azt is, hogy átszervezésekkel, más kórházakkal való összevonással megmenthető az intézmény.
Mindenesetre érdekes a miniszteri felvetés, amely szerint itt idejétmúlt a gyógyító eljárás. Molnár szerint maga a parádi víz az elavult, hiszen a gyomorfekélyre már gyógyszereket is tudnak adni, így a gyógyszerek világában magának a fizioterápiának már nincs akkora létjogosultsága… Erre a felvetésre a főigazgató ezt válaszolta: – Mi már régóta nem csupán vízzel végzünk rehabilitációt, fizioterápiás részlegünk jól felszerelt, így a víz alatti sugárterápiától, elektroterápiától kezdve az iszapkezelésig mindenünk adott. Tehát nyilvánvalóan nem csak abból áll a kezelés, hogy parádi vizet isznak az emberek. Rabóczki Anita tájékoztatása szerint már létrejött egy találkozó a miniszter, a térség országgyűlési képviselője, a parádi polgármester és az intézményvezető részvételével, és kiderült, hogy Molnár miniszter nem kíván lakatot tenni az épületre, azaz megfontolja a megegyezést. Persze mondani bármit lehet.
A kórházi recepción aláírásokat gyűjtenek. Már több mint ezer gyűlt össze. „Tiltakozunk a Parádfürdői Állami Kórház közfinanszírozásának megvonása ellen. A magyar állampolgárok egészségügyi állapota nem engedi meg, hogy egy ilyen országos szintű fekvő és járó betegeket ellátó rehabilitációs intézetet bezárjanak. Nem engedjük, hogy a környék járóbeteg-lakossága és az ország rehabilitációs ellátásra szoruló betegei kórház nélkül maradjanak, valamint száztíz dolgozó elveszítse munkahelyét.”
Ha a 110 speciálisan képzett szakember elveszíti az állását, nem tudnak mihez kezdeni. A környező kórházak is csökkentik kapacitásukat. Az elmaradott kistérségben nagy a munkanélküliség, bezárt a közelben található üveggyár is.
A január végi határidőig egyetlen régió sem készített az egészségügyi miniszterétől eltérő javaslatot a térségükben rendelkezésre álló ágyszámok elosztására, így ismét a tárcavezető kezében van 120 területi kórház sorsa. A minisztérium politikai döntésnek értékelte az elosztásra jogosult regionális egészségügyi tanácsok magatartását, hiszen a legtöbb testület azzal érvelt: Molnár Lajos javaslata elfogadhatatlan a számukra.
A kórházi struktúra átalakítását célzó folyamat legkésőbb március elejére zárul le, s áprilisra már az új rendszerben látják el a betegeket. Országos szinten az aktív (gyógyítást szolgáló) ágyak száma a jelenlegi 60 ezerről 44 ezerre csökken. A Parádfürdői Állami Kórház ágyait esetleg a hatvani és a gyöngyösi kórház is működtetné, de csak akkor, ha az állami finanszírozás megmaradna. Óhatatlan a kérdés, akkor mi értelme az egésznek?
Nagy Oszkár parádi polgármester bízik abban a miniszteri ígéretben, hogy a kórház épületét nem eladják, hanem az önkormányzat kapja meg hasznosításra. Csakhogy az épületet az önkormányzat is csak úgy tudná üzemeltetni, ha a kórházi jelleg, s ezzel együtt a közfinanszírozás is megmaradna. A jelenleg is jól működő, reprezentatív kórház húzóerőt jelentene a térség turizmusának.
Nincs értelme egy jól működő kórházat bezárni. Annak sincs értelme, hogy egy jól működő egységet, távolabb működő kórházak vegyenek át, mint ahogy annak sem, hogy az állam helyett olyan önkormányzat működtesse, amely mindezt csak állami támogatással tudja megvalósítani. Marad nekünk az elejtett miniszteri megjegyzés: „esetleg értékesítjük”. Csak részletkérdés az, hogy kinek és mennyiért?
Minneapolis
Gyermekeket ért halálos találat, és sokan megsebesültek a minneapolisi iskolai lövöldözésben
