Belgrád és Pristina képviselőit február 13-án invitálják Bécsbe az Ahtisaari-tervet megvitatni, ahol a 11 fontos függelékről is szó lesz majd. Március 2-án a tárgyalódelegációk ismertetik álláspontjukat. Ezt követően Martti Ahtisaari ENSZ-főmegbízott a tervet benyújtja a Biztonsági Tanácsnak. Áprilisban – amikor Nagy-Britannia elnököl a BT-ben – fogadják el az új Koszovó-határozatot. Ezt követi a százhúsz napos átmeneti időszak, majd jöhet a függetlenség kikiáltása.
Más azonban a forgatókönyv, ha Belgrád nem mutatna készséget az együttműködésre. Ezt elutasításnak minősítenék, ami megnehezítené Moszkva Szerbiát védelmező szerepét is. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közben azt nyilatkozta, Putyin elnök sohasem mondta, hogy Oroszország vétót emel a BT-ben. Ez is utal rá, hogy Moszkva nem akadályozza mindenáron a koszovói rendezési „agendát”, s nem is veti el az Ahtisaari-féle tervet. Mindössze egy nappal Ahtisaari belgrádi és pristinai útja után jelentek meg a nem hivatalos információk Koszovó felosztásának lehetőségéről. A gracsanicai KIM rádió szerint Oroszország és Szerbia ezt a megoldást támogatná. Koszovó felosztása érintené Dél-Szerbiát: az albánok lakta Presevói-völgyet is odaadnák a koszovói szerb részekért. Agim Ceku koszovói kormányfő figyelmeztette a koszovói szerbséget, hogy ne próbálkozzon a kiválással.
Elemzések szerint a koszovói szerbek vajdasági beköltözése tovább rontaná az etnikai arányokat, aminek következménye a kisebbségek elvándorlása lenne. Kasza József, a VMSZ elnöke a Deutsche Wellének nyilatkozva e veszélyekre figyelmeztetett. Megszűnhet a Vajdaság többnemzetiségű jellege – fogalmazott.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
