Százötven gyermeket és pedagógust érintett a kistelepülésen a szociálliberális kormányzat elhibázott gazdaságpolitikájából következő kényszerintézkedés. Hasonló történt Vaján is, ahol 450 gyermek, ötvennél is több pedagógus és technikai dolgozó töltötte kényszerűen otthon a tegnapi napját a fűtés kikapcsolása miatt. Ott hatmillió forintos tartozás miatt kellett az iskolát ideiglenesen bezárni. Az intézkedés miatt a munkahellyel rendelkező szülők százai nem tudtak elmenni dolgozni a két szabolcsi településen. Vaja polgármestere érdekes öszszefüggésre világít rá a Tigáz akciója kapcsán: – Több mint meglepő, hogy miközben mindenki – köztük természetesen az energiaszolgáltató – ismeri az évek óta beállt rendszert, amiben az önkormányzatok minden hónap 27. napján kapják meg éves támogatásuk arra a hónapra eső részét az államkincstártól, a Tigáz 26-án látja az időt elérkezettnek arra, hogy kizárja a tartozásban lévő önkormányzatot a szolgáltatásból. Óhatatlanul megfordul az ember fejében, hogy olyan takarékosságra akarnak bennünket szorítani, ami csak úgy érhető el, ha az öszszes intézményünket összevonjuk, és minden fillért a fogunkhoz verünk.
Hasonlóan vélekedik Fülöp István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke is, aki még élesebben fogalmaz. – A kormány el akarja lehetetleníteni a településeket, amelyek, ha önállóságuknak legalább egy darabját meg akarják őrizni, intézményeik öszszevonására kényszerülnek. Ez jelentheti a saját iskola, óvoda és szociális intézmények egy „vízfejhez” rendelését – ilyenre kerülhet sor a négyezer lakosú Vaján –, de jelentheti a kistelepülések iskoláinak bezárását, oktatási társulások kikényszerítését is. Ez utóbbi pedig a település, a falu halálához vezet, és joggal váltja ki az emberek ellenállását, elégedetlenségét – fogalmaz az elnök. Ezzel nagyon összecsengően, ám sokkal egyszerűbben adja tudtunkra sommás véleményét egy cigány ember a mátészalkai út szélén lévő Alibi büfében. Ő nemes egyszerűséggel azt mondja, nem akarnak ezek mást, mint bezárni az iskolát.
– Ezért nincs gáz, mert nem akarják, hogy a gyerekeink a saját falujukban tanuljanak – véli.
Nyírbátort elhagyva nemsokára Nyírcsászáriba érkezünk. A település első ránézésre egyutcás falunak tűnik, de kiderül, jobbra is, balra is leágazik egy-két kövesút. A Kossuth utcába fordulva néhány száz méter, és a Vas Árpád vezette általános iskolánál vagyunk. Kedd délelőtt van, a matematika szakos igazgató a takarítónő és egy kabátban fagyoskodó kolléganő társaságában fogad bennünket az üres és hideg iskolában. A gyerekeket már hétfőn hazaküldték, tanítás tegnap sem volt, arról pedig, hogy vajon mikor lesz újra, az igazgató nem tud érdemit mondani. A gázkikapcsolás arcpirító történetét viszont némi unszolás után megosztja az érdeklődővel. – Hétfőn a folyosón összetalálkoztam két kék overallos emberrel, akik az iránt érdeklődtek, merre van a gázóra. Arra gondolva, hogy a Tigáz emberei, és a biztonságos működést jöttek ellenőrizni, készségesen megmutattam az óra helyét. Még vissza sem értem az irodámba, amikor jött utánam futva a portás, és ijedten mondta: – Igazgató úr! Ezek levágták a gázórát!
Mivel az iskola nem önálló gazdálkodó, az igazgató nem érzi hivatottnak magát arra, hogy megmondja, mennyi tartozás miatt történt mindez, és arról sem tud, mikor, hogyan lesz a tartozás kiegyenlítve, Fodor Zsolt polgármesterhez küld bennünket. A hivatal irányába indulunk, s amint annak hollétéről tudakozódunk, megtudjuk, hogy az iskolaigazgató a falu első emberének sógora, a művészeti nevelésért felelős igazgatóhelyettes pedig az igazgató testvére, ám ezt az urambátyám megoldást nemigen nézik jó szemmel a helyiek. Amikor kiderül, hogy a gázkikapcsolás miértjét és hogyanját szeretnénk kideríteni, az is kibukik belőlük, hogy sok mindenért elégedetlenek a szabad demokrata polgármesterrel. Nem tetszik a falunak például az, hogy bár mindössze ötven cigány család van a településen, évente mégis öt „cigánybált” tartanak, amiken sok nem helybélit látni, s amiken az egyik helybéli szavai szerint a legszerényebb autó a középkategóriás BMW. Ráadásul az önkormányzat minden alkalommal több százezer forinttal támogatja a rendezvényeket.
A polgármesteri hivatalban éppen a költségvetést tárgyalják. A testületi ülés előtt a polgármester nyilatkozik a sajtónak, részletezi a gázóralevágás körülményeit és azt, hogy a tartozás több mint felét kedden kifizették, a többiről pedig megállapodtak, így szerdán már minden valószínűség szerint lesz gáz. Elkezdődik a testületi ülés, ahol az előterjesztésből kiderül: 224 millió forint a település teljes büdzséje, aminek kiadási oldalából közel 28 millió forint hiányzik. Zikhar János fideszes képviselő szerint ennek az is oka, hogy nem szedik be rendesen az adókat. Fodor Zsolt viszont azt mondja: nemigen tudnak honnan mit beszedni, mert a falu hatvan százaléka valójában munkanélküli, és segélyekből, közmunkából él. Ezért is nem vetik ki az iparűzési adót: nincs vállalkozás, nincs miből fizetni. A gazdaság sanyarú állapotát jelzi, hogy a valamikor dohánytermesztésből élő faluban a cigarettagyárak – köztük az 58 kilométerre lévő nagy hírű debreceni – bezárása miatt megszűnt a felvásárlás, s ez rányomta a bélyegét az emberek megélhetésére. Tönkrement a nyírbátori téesz is, helyette viszont nem jöttek létre olyan gazdaságok, amikben az emberek munkát találnának. Gézy István egykori növénytermesztő és zetoros például éppen ebből az okból várja meglehetősen indulatosan a testületi ülés végét: meg akarja mondani „Zsoltinak”, hogy ne csak a romáknak adjon közmunkát, hanem neki is, mert neki sincs miből megélnie.
Közben javában folyik a testületi ülés a polgármesteri hivatal tárgyalójában a négy fideszes és a kilenc „független” képviselő részvételével. A napirend ugyan az eredetiekhez képest némiképp változott: az évek óta meglévő oktatási társulás miatt ugyanis a nyírderzsi testületnek is ott kellene lennie az iskolai költségvetés tárgyalásakor, de nincs ott. Kozma Zsolt polgármestertől megtudom: azért nem mentek át, mert az utolsó pillanatban lemondták a meghívást a császáriak. Az iskola költségvetését – benne mintegy negyvenmillió forintnyi személyi jellegű kiadást – azért elfogadják. Az már Nyírcsászári polgármesterétől tudjuk, hogy jövőre egy kicsit másképp lesz az iskola körül: Nyírderzs mellett Terem és Bátorliget iskoláit kénytelen lesz bezárni az ottani önkormányzat, a gyermekek pedig Nyírcsászári iskolájába kerülnek. Érdekes körülmény, hogy a négy falu oktatási feladatainak ellátására hivatott település Nyírcsászári lesz, ám a falu iskolás korú népességének a fele – a helyeik szerint a munkahellyel rendelkező „elit” gyermekei – már ma sem helyben, hanem a néhány kilométerre lévő Nyírbátorban jár iskolába.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
