Robbanhat a cukorárvita

Komoly árháború kibontakozása érezhető a cukoriparban: a vitát az unió cukorrendtartási reformja váltotta ki. Eszerint a gyártók által a cukorrépáért fizetendő minimumár idén tíz százalékkal csökkent, s a cukorgyártók ettől nemigen kívánnak eltérni. A termelők szerint ennyiért már nem érdemes termelni.

Dénes Zoltán
2007. 02. 14. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A lapunkat megkereső cukorrépa-termelők szerint a cukorgyárak elfogadhatatlan szállítási szerződési javaslatot ajánlottak a szakmaközi egyezmény által megszabott február 10-i határidőre. Az uniós cukorrendtartási reform következtében a cukorrépára fizetendő minimumár mázsánként 46 euróról az idén 29,78 euróra csökkent. Információink szerint a külföldi tulajdonban lévő hazai cukorgyárak első körben ezt a minimumárat ajánlották a hazai termelőknek. Hazánkban a termelők 2005-ben 44–46 eurót, tavaly már csak 32–33 eurót kaptak, ami tehát a gyártók tervei szerint az idén 29 euró körüli összegre csökkenne. A magyar termelők ráadásul értesültek arról, hogy ugyanezen cégek nyugat-európai részlegei sokkal előnyösebb áron kötöttek szerződést.
*
Információink szerint a német Nordzucker – amelynek tulajdonában van a mátrai, a szerencsi és a szolnoki cukorgyár – egyes esetekben az előnytelen árajánlatot azzal próbálta meg elfogadtatni a termelőkkel, hogy jelezték, ha azt nem fogadják el, akkor akár szlovák termelőktől is felvásárolhatják a szükséges cukorrépát. Több kelet-magyarországi termelő arról is beszámolt, hogy a Nordzucker arról tájékoztatta, ha nem vállalja a feltételeket, a kabaiak szívesen szállítanak helyette. A kabai termelők térségi vezetője, Dominkó Sándor lapunknak a megkeresés hírét megerősítette, mondván, őt is értesítették a termelők hasonló esetekről. Hozzátette, hogy a kabaiak természetesen ezt nem vállalták, hiszen nekik sem felelhet meg a gyártók ajánlata, nem beszélve arról, hogy a bezárásra ítélt kabai Easter Sugar tervéről és a kárpótlásról az unió február 28-án dönt. Igaznak bizonyult a szlovákiai hír is, hiszen mint arról Kelemen István, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének elnöke lapunknak beszámolt, szlovák kollégája megerősítette az információt, miszerint a hazai cukorgyártók a szomszédban is próbáltak tárgyalásokat kezdeményezni a helyi termelőkkel. Mint mondta, Eva Tomkuliaková, a szlovák cukorrépa-termelők szövetségének képviselője arról tájékoztatta, hogy a megkeresésre a szlovákok nemet mondtak, főként azért, mert el kívánták kerülni az ezzel járó botrányt.
A Magyar Cukor Zrt. a gazdáknak a répa minimális, tonnánként 29,78 eurós átvételi áránál előzetesen hat százalékkal magasabb összeget ajánlott fel. A termelők azonban ezt az összeget sem tudták elfogadni, mert ennyi pénzért már nem éri meg nekik termeszteni. A Magyar Cukor Zrt. vezérigazgatója, Fischer Béla megkeresésünkre csak egy adott szituációval kapcsolatos kombinációnak nevezte a felvetést, miszerint szlovák termelőket is megkerestek volna. Mint mondta, a társaság továbbra is a szakmaközi egyezményt tartja irányadónak, s ennek megfelelően a hazai termelőkkel igyekszik megegyezésre jutni.
Mindazonáltal a Cukorrépa-termelők Országos Szövetsége a legutóbbi, február hetedikei szakmaközi egyeztetésen jelezte a gyártóknak, hogy amennyiben nem tanúsítanak mértékletes magatartást, úgy a termelők február 20-tól készek felmondani a szakmaközi egyezményt. Információink szerint a helyzet megoldása érdekében csütörtökön újabb rendkívüli szakmaközi állandó bizottsági ülést tartanak, ahol a gyártók kényszerhelyzetbe kerülhetnek, hiszen az idei évre már lekötötték az uniós kvótát, ami után mindenképpen meg kell fizetniük az illetékeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.