A CDU politikusa csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az új Irak-stratégia kialakításakor az Egyesült Államok nem vette figyelembe a Baker–Hamilton-bizottság ajánlásait, különös tekintettel Irán szerepvállalására. Mint fogalmazott, az Egyesült Államok korábban visszaélt a Teherán jelentette fenyegetéssel. Irak egységét lehetetlen megőrizni Teherán együttműködése nélkül, amire Afganisztán esetében is szükség van – szögezte le a bizottsági elnök, aki szerint a Teherán ellen hatályba helyezett szankciók kellő mértékűek ahhoz, hogy elindítsák a párbeszédet. Az ezt követő belső kritika Ali Láridzsáni mérsékelt hangvételű müncheni beszédén is éreztette hatását. Teherán atomhatalmi státusa – az utolsó szó ebben nem Mahmúd Ahmadinezsád államfőé, hanem Ali Hamenei ajatollahé – Oroszország érdekeinek sem kedvez az Egyesült Államok várható fokozott hírszerzői jelenléte miatt. Az EU-nak ezzel együtt a végsőkig nyitottnak kell maradnia a tárgyalóasztal mellett kidolgozott kompromisszumokra – jegyezte meg a diplomata.
Koszovó kapcsán az előadó Vlagyimir Putyin orosz elnököt idézte, aki a müncheni konferencián úgy nyilatkozott, Oroszország csak akkor támogatja a vonatkozó ENSZ-határozatot, ha tartalmával a szerb és az albán fél is egyetért. A német politikus hozzáfűzte: elkerülendő minden olyan döntés, ami következményeivel e kérdésben megosztja a Nyugatot. Spanyolország Baszkföld és Katalónia miatt, Románia pedig a magyar autonómiatörekvések miatt tart a precedensértékű ítélettől.
Az előadást kísérő vitában felmerült, hogy Németország növekvő politikai befolyását nem veti-e be az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik állandó székéért. Ruprecht Polenz Angela Merkel német kancellár szavaival összhangban úgy vélte, Berlin jelenleg visszautasítaná az erre vonatkozó felajánlást.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
