A Zengőre tervezett radarállomás elleni megmozdulásokhoz hasonlóan széles körű összefogás alakult ki a Tubes hegy védelmében. Meglehet, későn. A Zengőről a zöldek tiltakozása miatt a Pécs közeli, a város közigazgatási területén fekvő csúcsra áttervezett NATO-lokátorról ugyan vasárnap népszavazást tartanak, de ha ez eredménytelen lesz, vagy nem utasítják el egyértelműen a beruházást a referendumon részt vevők, akkor nehezen mentheti meg bármi a Kelet-mecseki Tájvédelmi Körzet közvetlen környezetében magasló ormot a hatalmas, gömbfejű radartól.
A Honvédelmi Minisztériumnak (HM) ugyanis csak a népszavazás eredményétől függően kell megfontolnia a beruházást, amelyet a NATO milliárdokkal támogat, és az építkezést ugrásra készen várják a közelmúltban NATO-beszállítói címet szerzett vállalkozások is. A Tubes védelmében Sólyom László köztársasági elnök sem tett figyelemfelkeltő túrát, akit a HM-ben folytatott tárgyalásai feltehetőleg meggyőzhettek a beruházás szükségességéről. (Igaz, a HM sajtóosztálya kérdésünkre fontosnak tartotta leszögezni: Sólyom nem titkos tárgyalásokat folytatott a minisztériumban. A tárca arra hivatkozik, hogy miután „Szekeres Imre honvédelmi miniszter tájékoztatta hivatalában a köztársasági elnököt a beruházásról, a találkozóról MTI-közlemény jelent meg.” Ez persze nem tartalmazta a megbeszélés összes részletét.)
Az mindenesetre áttörésnek tekinthető az ügyben, hogy a helyiek folyamatos tiltakozásainak hatására hétfőn 36 zöld- és civil szervezet írt alá közös nyilatkozatot a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) lakossági fórumán a Pécs-szabolcsi Művelődési Házban. A nyilatkozatról Kóbor János biofizikus és zöldaktivista tett bejelentést, aki az öszszefogás egyik fő kezdeményezője.
A tiltakozáshoz olyan szervezetek is csatlakoztak, amelyek annak idején aktív résztvevői voltak a zengői radarberuházás elleni harcnak, mint például a Greenpeace vagy a Védegylet, de a zöldek küzdelme nemzetközi támogatókkal is megerősödött. A pécsi környezetvédők néhány hete vették fel a kapcsolatot azokkal az aktivistákkal, akik január végén Prágában az ellen tüntettek, hogy ne épüljön amerikai radarállomás Csehországban.
A környezetvédők értetlenül állnak azzal a döntéssel szemben, hogy a Tubes csúcs lett a radartelepítés új helyszíne, miközben azt a kormány által felkért szakértői bizottság tanulmánya is alkalmatlannak tartotta ilyen célra. (Erre a tárca sajtóosztálya lapunknak úgy reagált: a bizottság nem vizsgálta érdemben a Tubest, mert ott akkor még más katonai létesítmény működött, amelynek leszereléséről később döntöttek. A köztársasági elnöknek átadott tanulmányok pedig a Tubest alkalmasnak találták a radarberuházásra.)
A zöldek szolidaritásukat fejezik ki Pécs környezettudatos polgáraival, és kérik őket, hogy minél többen vegyenek részt a népszavazáson. Ugyanakkor felszólítják a kormányt és Pécs megyei jogú város önkormányzatát, hogy tartsák tiszteletben a népszavazás eredményéből fakadó népakaratot. A szavazás egyébként többek szerint nehéz feladat elé állítja a gyanútlan polgárokat. Amennyiben ugyanis el akarják utasítani a beruházást, a referendum szövege trükkös megfogalmazóinak köszönhetően az igen mellé kell jelölést tenniük.
A környezetvédők ezért február elejétől mindennap kora délután úgy demonstráltak a Tubesre tervezett NATO-lokátor ellen a pécsi Széchenyi téren, hogy figyelmeztették a helyeket: igennel szavazzanak a radarmentes Pécsre a március 4-i népszavazáson. A tüntetéseken naponta pécsi kötődésű ismert személyiségek vágnak le egy-egy darabot egy jelképes óriáscentiből, ami a referendum időpontjának közeledtére hívja fel az emberek figyelmét.
A 160 ezres Pécsett mintegy 62 ezres részvételt kellene elérni ahhoz, hogy a szavazás ügydöntő legyen. A HM a légtérvédelmi szükségszerűségről beszél, az erről szóló anyagok azonban többnyire titkosak. Emlékezetes, hogy a kormány megbízásából Vári Gyula volt szocialista képviselő, egykori vadászpilóta egy kisgéppel alacsonyan átrepült a déli határvidéken, megközelítve a paksi atomerőművet, hogy azt bizonyítsa, nem mutatják ki az ilyen járművet a jelenlegi radarok. Akadnak viszont olyan szakértők is, akik szerint ennek ellenére sem indokolják katonai, biztonságpolitikai okok a telepítést.
Mészáros Gyula nyugalmazott ezredes, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia repülő tanszékének volt vezetője a CMM Apáczai Nevelési Központban tartott fórumán például kijelentette: bárhol is települ a radar, a déli határszakasz feletti légtér megfigyelése minden helyszínről biztosítható. A kis sebességű, terrorszándékkal érkező repülőgépek pedig bármilyen jól szervezett radarfelderítést is ki tudnak játszani a hegyes-dombos, átszegdelt területen. Ráadásul bármelyik helyszínen létesül lokátor, réskitöltő rádiólokátorok alkalmazása szükséges. A szakértő szerint – ha már amúgy is réskitöltő radarokra van szükség – a kormánybizottság tanulmányában is említett Mórágy környéke sokkal jobban megfelelne a lokátorállomásnak.
origo.hu
Mutatjuk, mit kell tennie annak a szerencsésnek, aki megnyerte a hatos lottó főnyereményét
