Végzetes következményekkel jár a termőföld eladása

A határokhoz vonulnak a gazdák, ha a közeljövőben nem történnek érdemi lépések annak megakadályozására, hogy a magyar gazda piacai feladására és földje elvesztésére kényszerüljön. Ha a termelőket rákényszerítik, úgy lezárják az országot, hogy innen sem ember, sem áru nem megy se ki, se be – jelentette ki a hajdúszoboszlói gazdakör közgyűlésén Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. A kemény szavak miértjéről a közgyűlést követően kérdeztük az elnököt.

Amúlt év a kudarcok és esélyek esztendeje volt. Óriási esélyünk volt arra, hogy egy jó stratégiával, jó programmal, nemzeti összefogással kihasználjuk az uniós lehetőségeket úgy, hogy valamennyi termelői kör – a kicsi, a közepes és a nagy – egymásra épülve, szoros összefogással vehesse igénybe az EU-forrásokat. Ezt sajnos elmulasztottuk – jelentette ki lapunknak a gazdakörök szövetségének vezetője. Brüsszel még mindig nem fogadta el a Nemzeti agrár- és vidékfejlesztési stratégiát. Nincs előrelépés a birtokrendezésben. Felkészületlenül, hátrányos helyzetben fogja érni a magyar gazdákat a külföldiek földvásárlási tilalmának feloldása, versenyhátrányba kerülhetünk az egységes farmtámogatásra való átállás során. Mindez súlyos, kezelhetetlen helyzetbe hozhatja a magyar vidéket, azokat a gazdákat, akik saját munkájukból, gazdaságukból szeretnének megélni. Ezt pedig nem hagyhatják annyiban a gazdakörök.
Az egyik riasztó fejlemény a gazdaköri vezető szerint az, hogy az első féléves parlamenti jogalkotási tervben – áprilisban – szerepel a földtörvény módosítása. Ha ezzel egy időben a Nemzeti Földalapot a Pénzügyminisztérium felügyelete alá rendelik, Jakab István szerint azt jelenti, hogy nagy ütemben felgyorsítják az állami földek értékesítését, megvonva ezzel valamennyi gazdától, gazdálkodótól a birtokrendezéshez szükséges földalapot, csorbítva a birtokrendezéshez való jogot. Ezeket az elképzeléseket a kormány azzal magyarázza, hogy idén lejárhat a külföldiekre vonatkozó tilalomra kialkudott uniós moratórium, s akkor bárki vehet földet Magyarországon. Jakab István szerint ez utóbbi szemenszedett hazugság. Az Európai Unió nem engedi ugyan, hogy az egyes nemzetek polgárai között különbséget tegyünk, ám azt a jogát nem veszi el a tagállamoknak, hogy előírják, kik lehetnek a vásárlók. Magyarország tehát megszabhatja, hogy csak természetes személy vásárolhat, illetve bérelhet földet, előírhatja az öt- vagy tízéves helyben lakást, sőt a magyar nyelven megszerzett – Ha ezt megtesszük, és a végrehajtást ellenőrizzük is, nem lesz esély arra, hogy a magyar gazdák elől felvásárolják a földet. Ha viszont úgy dönt a kormány, hogy a moratórium lejártát követően társaságok is vásárolhatnak földet hazánkban, akkor pillanatok alatt elviszik a talpunk alól legnagyobb nemzeti kincsünket, a másfél millió hektárnyi földet. Jelenleg nem sok esély van ennek megállítására – jelentette ki a Magosz elnöke. Jakab István úgy látja: a hatalom üzent a befektetőknek, hogy nyugodtan megkerülhetik a törvényeket, vásárolhatnak birtokot zsebszerződésekre.
A föld elvesztése mellett a másik nagy veszély az, hogy nem megfelelően felkészülve állunk át az egységes farmtámogatásra. Az eddigi, termeléshez kötött kifizetések ugyanis az unióban megszűnnek, és vélhetően 2009-től – tevékenységtől függetlenül – az üzem alapján támogatják a gazdálkodókat. Nem mindegy tehát, hogy a gazdák megfelelő segítséget kapnak-e a családi mezőgazdasági üzemek kialakításához – erről szólt volna a polgári kormány idején a családi gazdaságok programja. Számos probléma jelentkezik a Nemzeti agrár-, és vidékfejlesztési stratégiai tervnél is – állapította meg a gazdaköri vezető. Jakab István leszögezte: az agrárium számára hét évre rendelkezésre álló 1250 milliárd forintból úgy különített el máris mintegy harmincmilliárd forintot a kormányzat négy kiemelt célra – például biodízel üzemek megvalósítására –, hogy Brüsszel még a tervet nem fogadta el. Félő, hogy a magyar kormány még a jóváhagyás előtt átutal támogatásokat. Ha ez megtörténik, akkor ezeket a pénzeket vissza kell fizetnünk. Ráadásul, ha a közbeszéd igaz, akkor e pénz jó része már „le van osztva”, és nem a magyar gazda kapja, hanem a befektetői tőke. Ez semmilyen módon nem magyarázható lépés a kormányzat részéről. Ha a gazda létesíti például a bioetanol-üzemet, akkor a feldolgozás során keletkezett jövedelem, az ahhoz kapcsolódó támogatás, a tőke nála jelentkezik. Ha viszont a működést elválasztjuk a tulajdontól, akkor nincs rá garancia, hogy az ott élő gazdák által megtermelt termékeket egyáltalán átveszik. Mindez oda vezet, hogy a magyar termelők a saját piacukról is kiszorulnak majd.