Végzetes következményekkel jár a termőföld eladása

A határokhoz vonulnak a gazdák, ha a közeljövőben nem történnek érdemi lépések annak megakadályozására, hogy a magyar gazda piacai feladására és földje elvesztésére kényszerüljön. Ha a termelőket rákényszerítik, úgy lezárják az országot, hogy innen sem ember, sem áru nem megy se ki, se be – jelentette ki a hajdúszoboszlói gazdakör közgyűlésén Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke. A kemény szavak miértjéről a közgyűlést követően kérdeztük az elnököt.

2007. 02. 05. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amúlt év a kudarcok és esélyek esztendeje volt. Óriási esélyünk volt arra, hogy egy jó stratégiával, jó programmal, nemzeti összefogással kihasználjuk az uniós lehetőségeket úgy, hogy valamennyi termelői kör – a kicsi, a közepes és a nagy – egymásra épülve, szoros összefogással vehesse igénybe az EU-forrásokat. Ezt sajnos elmulasztottuk – jelentette ki lapunknak a gazdakörök szövetségének vezetője. Brüsszel még mindig nem fogadta el a Nemzeti agrár- és vidékfejlesztési stratégiát. Nincs előrelépés a birtokrendezésben. Felkészületlenül, hátrányos helyzetben fogja érni a magyar gazdákat a külföldiek földvásárlási tilalmának feloldása, versenyhátrányba kerülhetünk az egységes farmtámogatásra való átállás során. Mindez súlyos, kezelhetetlen helyzetbe hozhatja a magyar vidéket, azokat a gazdákat, akik saját munkájukból, gazdaságukból szeretnének megélni. Ezt pedig nem hagyhatják annyiban a gazdakörök.
Az egyik riasztó fejlemény a gazdaköri vezető szerint az, hogy az első féléves parlamenti jogalkotási tervben – áprilisban – szerepel a földtörvény módosítása. Ha ezzel egy időben a Nemzeti Földalapot a Pénzügyminisztérium felügyelete alá rendelik, Jakab István szerint azt jelenti, hogy nagy ütemben felgyorsítják az állami földek értékesítését, megvonva ezzel valamennyi gazdától, gazdálkodótól a birtokrendezéshez szükséges földalapot, csorbítva a birtokrendezéshez való jogot. Ezeket az elképzeléseket a kormány azzal magyarázza, hogy idén lejárhat a külföldiekre vonatkozó tilalomra kialkudott uniós moratórium, s akkor bárki vehet földet Magyarországon. Jakab István szerint ez utóbbi szemenszedett hazugság. Az Európai Unió nem engedi ugyan, hogy az egyes nemzetek polgárai között különbséget tegyünk, ám azt a jogát nem veszi el a tagállamoknak, hogy előírják, kik lehetnek a vásárlók. Magyarország tehát megszabhatja, hogy csak természetes személy vásárolhat, illetve bérelhet földet, előírhatja az öt- vagy tízéves helyben lakást, sőt a magyar nyelven megszerzett – Ha ezt megtesszük, és a végrehajtást ellenőrizzük is, nem lesz esély arra, hogy a magyar gazdák elől felvásárolják a földet. Ha viszont úgy dönt a kormány, hogy a moratórium lejártát követően társaságok is vásárolhatnak földet hazánkban, akkor pillanatok alatt elviszik a talpunk alól legnagyobb nemzeti kincsünket, a másfél millió hektárnyi földet. Jelenleg nem sok esély van ennek megállítására – jelentette ki a Magosz elnöke. Jakab István úgy látja: a hatalom üzent a befektetőknek, hogy nyugodtan megkerülhetik a törvényeket, vásárolhatnak birtokot zsebszerződésekre.
A föld elvesztése mellett a másik nagy veszély az, hogy nem megfelelően felkészülve állunk át az egységes farmtámogatásra. Az eddigi, termeléshez kötött kifizetések ugyanis az unióban megszűnnek, és vélhetően 2009-től – tevékenységtől függetlenül – az üzem alapján támogatják a gazdálkodókat. Nem mindegy tehát, hogy a gazdák megfelelő segítséget kapnak-e a családi mezőgazdasági üzemek kialakításához – erről szólt volna a polgári kormány idején a családi gazdaságok programja. Számos probléma jelentkezik a Nemzeti agrár-, és vidékfejlesztési stratégiai tervnél is – állapította meg a gazdaköri vezető. Jakab István leszögezte: az agrárium számára hét évre rendelkezésre álló 1250 milliárd forintból úgy különített el máris mintegy harmincmilliárd forintot a kormányzat négy kiemelt célra – például biodízel üzemek megvalósítására –, hogy Brüsszel még a tervet nem fogadta el. Félő, hogy a magyar kormány még a jóváhagyás előtt átutal támogatásokat. Ha ez megtörténik, akkor ezeket a pénzeket vissza kell fizetnünk. Ráadásul, ha a közbeszéd igaz, akkor e pénz jó része már „le van osztva”, és nem a magyar gazda kapja, hanem a befektetői tőke. Ez semmilyen módon nem magyarázható lépés a kormányzat részéről. Ha a gazda létesíti például a bioetanol-üzemet, akkor a feldolgozás során keletkezett jövedelem, az ahhoz kapcsolódó támogatás, a tőke nála jelentkezik. Ha viszont a működést elválasztjuk a tulajdontól, akkor nincs rá garancia, hogy az ott élő gazdák által megtermelt termékeket egyáltalán átveszik. Mindez oda vezet, hogy a magyar termelők a saját piacukról is kiszorulnak majd.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.