Szilvásy György kancelláriaminiszter tegnap cáfolta, hogy terrorveszéllyel riogatta volna az embereket a fővárosi rendezvények előtt. A közszolgálati televízióban sugárzott Nap-keltében a nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter úgy nyilatkozott: a terrorveszély kifejezést „a Fidesz kommunikációs gépezete” adta a kormány szájába, és ezt fogadták el az újságírók.
– Amikor a múlt évtől kezdve a Fidesz politikusainak jeleztük, hogy rendezvényeikre rá akarnak épülni szélsőséges szervezetek, akkor sem a terrorfenyegetés kifejezést használtuk, tudniillik abból az egyszerű állampolgár azt gondolja, hogy itt robbantani akarnak, sok embert agyon akarnak lőni – közölte Szilvásy. Mint fogalmazott: „Ezzel szemben arról szóltunk, hogy rá akarnak épülni ezekre a rendezvényekre, tömeggyűlésekre, és mondjuk olyan galibát akarnak okozni, mint október 23-án vagy szeptember 18-án.” Szerinte ennek a veszélye állt fenn március 15. előtt is, de ma már nincs olyan rendezvény, aminek az erőszakos megzavarását terveznék a „szélsőségesek”.
*
A kancelláriaminiszter feltehetőleg azért hazudtolta meg a korábbi merényleteket sugalló kormányzati kommunikációt, mert a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) évkönyvében az szerepel: nem nőtt a terrorfenyegetés Magyarországon. Ehhez képest a nemzetbiztonsági szolgálatok szóvivője lapunknak a Fidesz tavaly szeptember 23-ra tervezett, de elhalasztott nagygyűlése idején úgy nyilatkozott: voltak bombafenyegetések a fővárosban.
Ismert, az utcai tömegrendezvények előtti riogatás már az országgyűlési választások idején elkezdődött, amikor Gyurcsány Ferenc kormányfő megerősítette azt a kormány közeli Népszabadságban megjelent információt, hogy szlovákiai terroristák készülnek merényletre a fővárosban. A választási gyűléseken azonban nem történt semmi, és nem igazolták a híreket a nyomozók sem. Ezt követően a szeptember 18-i tévészékházostrom után figyelmeztette arra a Fideszt Szilvásy, hogy szélsőséges bűnözői csoportok merényletre készülnek védett személyek és a Parlament ellen.
A bombafenyegetéseket a Nemzeti Nyomozó Iroda később komolytalannak nevezte, de a Fidesz a biztonság kedvéért elhalasztotta a szeptember 23-ra tervezett választási nagygyűlését. Ezután sem fejeződött be a furcsa kampány: az NBH példátlan módon közleményt adott ki, arra figyelmeztetve a polgárokat, hogy szemlélőként is bűnrészessé válnak, ha erőszakos rendezvényen jelennek meg. Amikor pedig kordont emeltek a Parlament köré, azt szintén azzal indokolták, hogy nem tudják másképp megvédeni a politikusokat az ellenük tervezett merényletektől. A kommunikációs henger március 15. előtt újraindult, összehívták az illetékes bizottságokat, ahol beszámolókat tartottak a szélsőséges szervezetek tervezett merényleteiről, túszejtő akcióiról.
Szilvásy már február 7-én arra figyelmeztetett mindenkit, szélsőségesek „erőszakos cselekedeteket készítenek elő”, Galambos Lajos pedig arról nyilatkozott, hogy kisrepülőgépekkel próbálják majd megszórni Budapestet benzines gyújtóbombákkal. Kondorosi Ferenc igazságügyi államtitkár pedig azt mondta: a Parlamentet „nem tíz embertől kell védeni, hanem különböző hatásoktól, amelyek a világban rengeteg országban érvényesülnek.”
Simicskó István, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának KDNP-s elnöke erről úgy nyilatkozott: nem az a lényeg, hogy kiejtette-e a száján a kormány a terrorfenyegetés szót, hanem az, hogy politikai céljainak megfelelően többször is olyan üzenetet sugallt, miszerint az embereknek félniük kell az utcán a robbantásoktól és a merényletektől.
origo.hu
Magyar Péter a nők elleni erőszak napját alapította meg
