Magyarországon továbbra is jelen van az orosz ajkú maffia, bármennyire is nagy igyekezettel próbálták kiszorítani a bűnüldöző szervek az elmúlt évtizedben. A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) éves jelentése szerint ez a szervezett bűnözői kör ráadásul politikai kapcsolatokat is igyekszik kiépíteni hazánkban. Az orosz bűnszervezetekhez hasonlóan a magyar maffia is befolyásos az országban, ezek a bűnszervezetek igyekeznek kiaknázni az üzleti lehetőségeket a stratégiai ágazatokban, és ehhez megpróbálnak politikai, sőt, kormányzati összeköttetéseket is kiépíteni – áll az NBH évkönyvében. Arról, hogy ez mennyire sikerült eddig a bűnözőknek, a nemzetbiztonsági szolgálat érthető módon nem közöl részleteket, de már a kormányzati kapcsolatok említése is figyelemre méltó.
Az NBH szerint ez a bűnözői kör a hagyományos illegális tevékenységei mellett megpróbál bekapcsolódni a magyar építőanyag-kereskedelembe is.
*
Évek óta erősödik ugyanis az a tendencia, hogy a bűnszervezetek irányítói igyekeznek az illegálisan szerzett tőkét minél rövidebb időn belül átcsoportosítani a legális gazdaságba. A büntetőeljárások és az NBH felderítési adatai arra utalnak, hogy az illegális tevékenységből származó bevételeket az elkövetők nemcsak törvényesen működő cégekbe, hanem egyre gyakrabban könnyen átruházható, értékálló műkincsek vásárlására fordítják. A maffia egy része rá kívánja tenni a kezét a hazánkba beáramló európai uniós támogatásokra is. Az NBH például megemlíti, hogy az alternatív, illetve megújuló energiaforrásokra épülő beruházások támogatására pályázók között olyan szervezett bűnözői körökkel kapcsolatba hozható személyek és vállalkozások is a hivatal látókörébe kerültek, amelyeknek alapvető célja az uniós pénzek jogellenes megszerzése.
Növekvő csempészet
Sajnos továbbra sem tudták megakadályozni az országban a szervezett bűnözői körök hagyományos ügyleteit, de nagy előrelépés tapasztalható a felderítésben – közölte az NBH. Az elmúlt évben jelentősen emelkedett például az Európai Unió külső határainál elkobzott csempészáruk mennyisége. A lefoglalt áruk mintegy 30–40 százaléka cigaretta volt. A tagországok becslései alapján az EU központi költségvetésének évente 200 millió euró kárt okoz a cigarettacsempészetből adódóan elmaradt vám- és adóbevétel.
Az úgynevezett intellektuális bűnözés azért jelent meg a cigarettacsempészetben, mert nagy viszszaélésekre ad lehetőséget, hogy az egyes tagállamok eltérően adóznak ezek után a termékek után, és egyelőre nem épült ki egységes ellenőrző rendszer az Európai Unióban. A vám- és pénzügyőrség 2006-ban a statisztikák szerint több mint egymillió karton cigarettát foglalt le, amiben nagy szerepe volt a mobil ellenőrzőcsoportoknak.
Drog és áfacsalás
Az NBH tavalyi felmérése szerint folyamatosan bővül a hazai drogpiac is. Az elemzés úgy látja, robbanás előtti pillanatban vagyunk, hiszen a magyarországi lehetőségeket újabb bűnözői körök szeretnék kihasználni, az illegális piacot ellenőrző csoportok azonban őrzik pozíciójukat. Az NBH rátalált köztük egy olyan magyar csoportra, amely egyéb tranzakciókkal mosta tisztára a kábítószer-kereskedelemből származó pénzt. A bevételeiket úgynevezett „körhinta” típusú (carousel fraud) áfacsalásra használták fel. Ennek az volt a lényege, hogy gyenge minőségű árukat utaztattak körbe külföldi cégek közreműködésével Európán, és minden országban jogosulatlanul visszaigényelték az általános forgalmi adót. Az áfacsalások kockázata egyébként is megnőtt az EU-ban, hiszen megszüntették a belső határokon áthaladó áruk regisztrációját, a szolgáltatások kereskedelmének, illetve az elektronikus kereskedésnek az elterjedése pedig bonyolulttá tette a forgalmi adó nyilvántartásával kapcsolatos adminisztrációt.
Az áfacsalások az EU-ban főként kis helyigényű, nagy értékű termékek, például számítástechnikai alkatrészek vagy mobiltelefonok forgalmazásához kötődik. Az EU-tagállamok közötti szállítás ugyanis forgalmiadó-mentes, vagyis az áfa értéke akkor adódik a termék árához, amikor azt eladják, a csalók azonban a forgalmi adót nem fizetik be az illetékes kormánynak. Az elmaradt adóbevétel mellett veszteség akkor keletkezik, amikor ugyanezt az árut egy, a lánckereskedelemben részt vevő másik cég újraexportálja, majd a be sem fizetett áfát visszaigényli.
Terroristák is üzletelnek
Az elmúlt évben az NBH évkönyve szerint főleg az EU-n kívüli országokba, például Dubaiba és Ciprusra irányult ez a fajta export, ahonnan visszaszállították valamelyik EU-tagországba az árukat. Ezt a körhintacsalásnak nevezett eljárást számos alkalommal megismételték, így az elkövetők jelentős bevételre tettek szert. A csalássorozatba nemcsak a maffia, hanem nemzetközi terroristacsoportok is bekapcsolódtak, hiszen hatalmas pénzekről van szó. Az EU-ban az áfacsalások értéke robbanásszerűen emelkedik, és éves szintje eléri a közösségi agrárköltségvetés mértékét, és ötszöröse a foglalkoztatásra vagy a szociális kiadásokra fordított összegeknek. Ez jelenleg azt jelenti, hogy évente 200–250 milliárd euró vész el az adócsalások következtében az Európai Közösségben, ebből 60 milliárd az áfacsalások miatti veszteség.
Az áfacsalások egyébként két nagy csoportba sorolhatók. Az elsőbe a hagyományos adóelkerülés különböző technikái tartoznak. Ilyen az adóbevételek egyszerű eltitkolása vagy manipulált könyvelése. A második csoportba azok az adó-visszaigényléssel kapcsolatos visszaélések sorolhatók, amelyeket fiktív kereskedőkre és tranzakciókra hivatkozva követnek el. Ezek során az adott ország költségvetéséből a bűntársak közötti többlépcsős „papírtranzakciók” (számlázás, számlagyár) eredményeképpen áramlik ki a pénz. Az utóbbi módszert általában szervezett bűnözői körök alkalmazzák. Az NBH látókörébe tavaly például olyan személyek kerültek Magyarországon, akik egy, mintegy negyven céget magába foglaló cégcsoportot irányítottak, és alapvetően „körbeszámlázást” végeztek, azaz adócsalással és pénzmosással voltak gyanúsíthatók. Miután a rendvédelmi szervekkel együttműködve felderítették a bűnözők tevékenységét, kiderült, hogy szoros kapcsolatban álltak azzal az elkövetői körrel, amely itthon és külföldön már régóta számítástechnikai és műszaki termékek csempészetére és pénzmosásra specializálódott.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
