Korántsem olyan megosztott a genetikailag módosított növények termesztése tekintetében az európai és a magyar közvélemény, mint ahogyan azt egy szűk csoport látni szeretné – közölte a gazdanapon Ángyán József professzor, a Szent István Egyetem környezet- és tájgazdálkodási intézetének igazgatója. Mint mondta, az európai és benne a magyar társadalom egyaránt elutasítja a géntechnológiai úton módosított fajtákkal előállított élelmiszereket. Ennek bizonyítékát adta az a tavaly novemberben megrendezett parlamenti nyílt nap is, amelynek a résztvevői sem vélekedtek másként, csupán a maroknyi kisebbséget alkotó fajtatulajdonosok és a tőkés agrártársaságok képviselői. Véleménye szerint e szűk multinacionális tőkés csoport arra igyekszik felhasználni erejét, hogy olyan gazdasági és jogi környezetet teremtsen, amely számára maximális extraprofitot eredményezhet. Magyarországon ma mindössze három fajtatulajdonos multinacionális cégről, a hozzájuk megélhetési szempontból kötődő néhány hazai „reklámhordozó tudósról”, nagytőkés politikusról, valamint mezőgazdasági tőkés társaságról és érdekképviseletükről van szó. Ez utóbbiak zömében bérelt területeken gazdálkodnak. A génmanipulált termékeket nem élelmiszerként akarják nagy tömegben értékesíteni, ezért őket sem az emiatt eladhatatlanná váló termékeink, sem a talajok tönkretétele, sem az egyéb ökológiai, valamint népegészségügyi problémák kockázata nem érinti, és nem is érdekli.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének (Magosz) elnöke rávilágított: az elmúlt három évben 230 milliárd forint támogatást nem fizettek ki a gazdáknak. Mint mondta, ez az összeg jogszerűen járt volna nekik, de nem kapták meg. Érthetetlennek nevezte, hogy miközben folyamatosan nő az uniós területalapú támogatás, a nemzeti kiegészítésből 25 milliárd forintot elvesznek, tehát 103 milliárd helyett alig 75 milliárd forintot fognak kifizetni, azt is egy évvel később. Az Európai Unió által nyújtott támogatással kapcsolatban bírálta a kormány szándékát, hogy a forráshoz részben pályázatok, részben miniszteri rendelettel meghozott szabályok alapján juthatnak hozzá a gazdák. Ez azt jelentené, közel ezermilliárd forintnyi összeget miniszteri rendelet alapján lehetne szétosztani oly módon, hogy panasszal senki sem élhetne. A másik nagy hibának nevezte, hogy a kormány továbbra is kitart földkiárusítási szándéka mellett. A még állami tulajdonban lévő 1,5 millió hektár földet olyan csoportoknak akarják átjátszani, akik gazdasági erőfölényükkel visszaélve ellehetetlenítik a kisebb és közepes gazdaságokat. Ezzel gyakorlatilag megpecsételődne a vidék sorsa.
Az említett földterület azért maradhatott állami tulajdonban, mert eddig a törvény nem tette lehetővé, hogy jogi személyek is vehessenek. Ám most kidolgoztak egy alternatív földvásárlási lehetőséget. Ennek alapján egy adott részvénytársaság kölcsönt adhat bármelyik tagjának, hogy földet vásároljon, amit azután a cég tőle bérel, majd szindikátusi szerződést kötnek, és így a föld végül a társaság tulajdonába kerülhet.
Ami a nemzeti földalapot illeti, Jakab István szerint nagyon veszélyes a helyzet. Nincs tisztességes, korrekt földnyilvántartás. Egyre nagyobb területeket hirdetnek meg úgy, hogy csak azt nem mondják meg, melyik gazdasági társaság vezetőjének szánták. Ám a gazdák is létrehozhatnak olyan földvásárlási közösséget, amely nagyobb területnek a megvételére is jelentkezhet. A Magosz arra buzdítja a gazdákat, hogy vásároljanak földet. A sertés rendkívül alacsony felvásárlási árával kapcsolatban Jakab István lapunknak elmondta, egyértelmű, hogy a kormány figyelmen kívül hagyja a termelők érdekeit, valamint a piacvédelmet. Úgy fogalmazott, ezt nem lehet a megromlott orosz–lengyel viszonnyal magyarázni, aminek következményeként magyar piacra kerül a lengyel sertés. Sajnos gyenge minőségű külföldi sertéshússal árasztják el a piacot, amit első osztályú húsként hoznak forgalomba. Ezt a magyar hatóságoknak kellene ellenőrizni és tenni arról, hogy leálljon ez a folyamat. Ezt ugyanis akár kereskedelmi csalásnak is lehet minősíteni, ami már szankciókkal járhat.
origo.hu
Rabosították a Tisza rejtőzködő testőrét, aki Magyar országjárását szervezte
