Március 15-én bizonyítékot kaphattunk arra, hogy ha a hatalom nem uszítja az emberekre a rendőrségét, akkor bármilyen feszültség ellenére a többség békés, józan ünnepi megemlékezést tud tartani – mondta a Lánchíd Rádiónak adott interjújában Orbán Viktor. A Fidesz elnöke úgy fogalmazott, ünnepi beszédét nem az MSZP és az SZDSZ várható reakciójához méricskélve írta meg, hanem azért, hogy megértesse az emberekkel: van még egy alkotmányos módja a változtatásnak, nem kell további három-négy romlást hozó évet várniuk. Ez az alkotmányos eszköz pedig a népszavazás, amit Orbán szerint mind a hat – gyógyszerek, kórházak, termőföld, tandíj, vizitdíj és napidíj – kérdésben kiírnak majd. A szükséges kétszázezernyi aláírásról a pártelnök úgy fogalmazott, akkor lenne csalódott, ha ezt három napnál később gyűjtenék össze. Úgy vélte, szeptember és év vége között lesz megtartható a népszavazás. A referendum ötmilliárdos költségéről azt mondta, minderre nem lenne szükség, ha a baloldal nem hazudott volna. Orbán nem kívánt spekulációkba bocsátkozni azzal kapcsolatban, mi lesz, ha a sikeres népszavazás ellenére a kormány nem változtat és nem mond le. – Adjunk egy esélyt az életnek, ki tudja, mi lesz szeptemberben – fogalmazott. A kiegyezés felvetésére azt mondta: egy demokráciában a tettekért nem lehet elkerülni a felelősségre vonást, ezért olyan kiegyezés, ami az elmúlt öt év bűneinek a szőnyeg alá söprését jelenti, „ha rajtam múlik, sosem lesz ebben az országban”. Szerinte nem a politikai pártoknak kell kiegyezniük, hanem olyan elveknek, törvényeknek kell újra érvényt szerezni, miszerint egy demokráciában nem lehet megtéveszteni az embereket, felelőtlenül tönkretenni a gazdaságot, nem lehet az állampolgárokra uszítani a rendőrséget, majd kitüntetni a rendőri vezetőket.

Halálos trópusi betegség ütötte fel a fejét Magyarországon, riadót fújtak az orvosok