Az állam nem teljesít

Pénzpiaci fordulat érlelődik, ami azt jelenti, hogy megszűnik az alacsony kamat – figyelmeztetett Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem vezérigazgatója Debrecenben a visegrádi országok gazdasági fejlődéséről rendezett konferencián. A tanácskozás kerekasztalvitáján részt vevő közgazdászok Magyarország esetében verekedős, buta államról beszéltek, amely egyetlen alapvető funkcióját sem képes megfelelő szinten ellátni.

Győrffy Dóra és Csaba László közgazdászok a tőkebefektetések kapcsán felvetették: alapvetően hibás az az elképzelés, amely csak külső forrás bevonásával képzeli el a növekedést, az állam túlköltekezéséből adódó hiányt pedig külföldi hitelek felvételével próbálja pótolni. E modell hibás voltát ismerte fel az Európai Unió, erről szól a stabilitási paktum, amelynek célja az államok további eladósodásának megakadályozása. A szakemberek elmondták: Franciaország már döntött arról, hogy 2008-tól nem lehet újabb kölcsönöket felvenni, Németországban is megkezdődött a paktum végrehajtásának előkészítése. Győrffy Dóra emlékeztetett: a Fidesz rövidesen benyújt egy törvényjavaslatot, amely 2009-től kívánja megtiltani az államnak a hitelek felvételét, s amelynek tavaly nyári előkészítésekor Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy a törvényjavaslat elfogadását támogatja.
A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Debreceni Egyetem és az MTA Debreceni Akadémiai Bizottság által rendezett tanácskozáson jelen lévő közgazdászoktól megkérdeztük: információik szerint helytálló-e az a lapunk hasábjain is nyilvánosságot látott megállapítás, miszerint Magyarországon a multinacionális tőkés csoportok 2005-ben kétszázmilliárd forinttal többet kaptak vissza különféle juttatások címén, mint amennyit társasági adóként befizettek. Csaba László azt mondta: a maga részéről nem szívesen tenne olyan zsebekbe százmilliárdokat, amelyekben már százmilliárdok vannak. Arra a kérdésünkre, van-e információ arról, hogyan kezelik e kérdést a visegrádi országok, Bokros Lajos úgy nyilatkozott: az látszik, hogy Szlovákia nagyobb adókedvezményeket kínál, mint Magyarország, mert a multik újabban rendre őket választják. Teszi ezt északi szomszédunk azért – fejtette ki Bokros –, mert Szlovákiában a magyarországinál kétszer nagyobb, 15 százalékos a munkanélküliség, és a munkahelyteremtés az állam elsődleges célja.
A magyar állam be nem töltött funkcióiról szólva Bokros Lajos kiemelte az oktatást, amely szerinte „kisszerű bürokratikus játékok tárháza” és bukott korrupt ötletek terepe. E kulcsfontosságú területen évek óta „kínosan nem történik semmi”, legfeljebb olyan „kicsinyes adminisztratív játszmák” zajlanak, amelyekkel igyekeznek elfedni az oktatási rendszer súlyos, a társadalom felzárkózását hosszú távon veszélyeztető hibáit. A közgazdászok úgy vélték, a humán tőke kimerült Magyarországon, nincs megfelelő minőségű szakképzés, így a hazánkba települő tőke nem talál megfelelő munkaerőt, ami csökkenti versenyképességét általában, de a visegrádi országok mezőnyében is. Antal László viszont arra emlékeztetett: a politika még ma is a társadalom azon, illúziókkal teli elvárásaira játszik, amely „albán adórendszer mellett svéd szolgáltatásokat szeretne”. E taktika szembetűnő bizonyítéka, hogy szinte egészen napjainkig a politikai osztály kínosan kerülte annak kimondását, hogy Magyarország nem folytathat harmadik utas politikát. Bokros Lajos szerint ennek kimondásától azért óvakodtak, mert ezzel bevallották volna, hogy le akarják bontani a jóléti államot, amint az most az egészségügyi reform kapcsán meglehetősen drasztikusan zajlik is.