Budaházy csak ürügy volt a rendőrség szerint

Bene László országos rendőrfőkapitány elismerte: a március 15-i Fidesz-megemlékezésről senki sem csatlakozott a Budaházy György kiszabadítására szervezett, utóbb zavargásokba torkolló akcióhoz. Szerinte Budaházy csak ürügy volt a rendzavaróknak. Ellenvetéssel élt a szerdán elfogott Budaházy meggyanúsítása ellen ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás.

Ha a rendőrség március 15-én nem fogta volna el a régóta körözött Budaházy Györgyöt, akkor a szélsőséges csoportok találtak volna más ürügyet a randalírozásra – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Bene László országos rendőrfőkapitány. Úgy vélte, ha valakit köröznek, akkor a rendőrség nem mérlegelhet, kötelessége az illetőt elfogni. A Hír Televízió kérdésére, hogy ha nem mérlegelhetnek, akkor mégis miért nem fogták el már tavaly szeptemberben Budaházyt a Kossuth téren, ahol beszédet mondott, Bene azt felelte: olyan kiélezett volt akkor a helyzet, hogy a helyszíni parancsnok szerint nem voltak meg az előállítás feltételei. Bene bejelentette, kezdeményezik Budaházy György előzetes letartóztatásba helyezését.
A csütörtöki elfogáskor a civil ruhás rendőröknek azért szúrtak szemet Budaházyék, mert feltűnő parókát és napszemüveget viseltek. (Két kísérője közül az egyiket azonnal szabadon engedték, másikukat a kihallgatása után.) Az elfogásról fél ötkor adott ki közleményt a rendőrség, amikor még javában zajlott a Fidesz-nagygyűlés. A rendezvény után Budaházy barátai és támogatói megpróbáltak embereket toborozni a gyűlés résztvevői közül az elfogott és az Aradi utcába szállított férfi kiszabadítására. Azonban maga Bene László országos rendőrfőkapitány is azt hangsúlyozta, hogy a Fidesz nagygyűléséről senki sem csatlakozott a rendbontásra felszólító csoporthoz.
Budaházy Györgyöt tavaly szeptember óta körözi a rendőrség, amiért az MTV-székház ostromakor leszedte a Szabadság téri szovjet emlékmű egyik címerét. A Nemzeti Nyomozó Iroda emiatt jelentős kárt okozó rongálás bűntettével gyanúsítja. Emellett egy március 3-i keltezésű, több internetes oldalon megjelent, harcra buzdító írása miatt alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével is gyanúsítják. Gyanúsítotti kihallgatásán Budaházy elismerte, hogy ő szedte le az emlékműről a címert, de kijelentette: „Egy Szabadság nevű téren nincs helye egy megszálló ország emlékművének.” Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd szerint vitatható, hogy a szovjet emlékmű a kulturális javak körébe tartozik-e, ráadásul a cselekménnyel okozott kár nem éri el az ötvenezer forintot, így az ügyben szabálysértési eljárásnak volna helye. A másik gyanúsítással kapcsolatban az ügyvéd azt mondta: az ominózus írás a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik, és politikai-közéleti állásfoglalásnak minősül. Ezek alapján a védelem ellenvetéssel élt.