A föld emlősei közül 2300 fajt fenyeget a kihalás veszélye eredeti élőhelyén. Az élőlények megmentésére évekkel ezelőtt nemzetközi program indult, melyben a debreceni állatkert is részt vesz. Így remény van arra, hogy a veszélyeztetett fajok tíz százalékát meg lehet óvni a kipusztulástól.
A Hajdúság fővárosában tucatnyi emlős, köztük a legféltettebb kincsek közé tartozó észak-kínai leopárd, az örvös medve, a legkisebb termetű emberszabású majom, a fehér kezű gibbon, valamint a kapucinus majom és a recés zsiráf megmentésén dolgoznak. Életképes utódokat hoztak már világra a majmok, a medvék, a nagymacskafélék, a zsiráfoknál azonban sorban állás van. Európa állatkertjeiben ugyanis másfél évente születik egy-egy nőstény, így a három hím nagyerdei zsiráfnak még nem jutott pár. – Az oroszlánok, szerencsére, nem tartoznak a veszélyeztetett fajokhoz, kitűnően szaporodnak saját élőhelyükön is, ám az egészséges utódokat olyan fajokra tudjuk elcserélni, amiből nálunk hiány van – tájékoztatta lapunkat Nagy Sándor Tibor, az állatkertet is magában foglaló Nagyerdei Kultúrpark igazgatója.
A fajmentő program keretében egyébként nemcsak ritka emlősök, de madarak, rovarok is helyet kaptak Debrecenben. Mint például a legszebb papagájfajok közé tartozó szivárványos lóri, a földön megtalálható legősibb madárfaj, az ausztráliai sisakos karnár, vagy az ugyancsak igen ritka szellemsáska. Sikeres munkásságuk bizonyítéka, hogy 164 állatfajukból 32 a különösen veszélyeztetettek közé tartozik.
Az igazgató elmondta, hogy az állatkert fejlesztését összekapcsolják a vidámpark nemrégiben megkezdett rekonstrukciójával. Terveik szerint tematikus mese- és mondaparkot alakítanak ki, előreláthatólag Ludas Matyi Park néven. A kulturált családi szórakozást szolgáló központot eredetileg a kulturális főváros pályázat keretében akarták kiépíteni, de végül Pécs nyerte el a megtisztelő címet. Ennek ellenére a cívis város nem mond le a magyar szellemi örökségre és a debreceni vásári hagyományokra építő park megvalósításáról. Amolyan ellen- Disneylandet alakítanak ki Levente Péter ötlete alapján, hogy alternatívát kínáljanak a XXI. század műanyag világával szemben.
A sokholdas pagonyban helyet kap a Korgut–Kemény-örökség, egy élő bábmúzeum, lesznek vásári mutatványosok, népi játékszerek. A ma is működő kisvonat mesebeli rengetegen viszi keresztül a gyermekeket, akik a valódi erdő szabadon legelésző dámvadjait is megfigyelhetik.
Terveik közt szerepel az 1870-ben felállított lovasforgó felújítása, ilyen ipartörténeti relikviából mindössze négy van Európában: Bécsben, Párizsban, Budapesten és Debrecenben. A Kemény Henrik által felajánlott nemzeti kincsnek számító bábgyűjtemény egy része már a cívis városban van, és Nagy Sándor Tibor szerint az élő bábmúzeum is megvalósulhat idén. Igaz, ehhez hetvenmillió forintra lesz szükség európai uniós forrásból.
Orbán Viktor: Megvan a bérmegállapodás!