Félrecsúszott rendszerváltozás

Újfajta nemzeti függetlenségi mozgalom meghirdetését látja szükségesnek Für Lajos, az ’56-os forradalom debreceni vezéralakja, a lakiteleki nyilatkozat alapszövegének megfogalmazója. Lezsák Sándor pedig úgy véli, Magyarország ma legalább olyan mély válságban van, mint a rendszerváltás előtt, és ahogy akkor mindenki egyetértett abban, hogy Kádárnak mennie kell, most az vált világossá, hogy Gyurcsánynak kell ugyanezt tennie.

Az MDF alapító nyilatkozatának 20 évvel ezelőtti létrejöttére emlékező egykori rendszerváltók a gazdaság, az önkormányzatok, az egyházak, a kultúra és a jogállamiság kérdésein keresztül világították meg, hogy a rendszerváltozás félrecsúszott, sok szempontból nem hozta meg a kívánt eredményt, és arról is szót ejtettek, mi lehet a teendő. Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum elnöke, az MDF alapítója kijelentette: a félrecsúszott rendszerváltozás után 17 évvel az ország ugyanolyan mély válságban van, mint a lakiteleki tanácskozás idején. Akkor a történelmi tanácskozás résztvevői Konrád Györgytől Csengey Dénesig egyetértettek abban, hogy Kádárnak mennie kell, most viszont abban alakult ki konszenzus, hogy Gyurcsánynak kell mennie. Úgy fogalmazott: végig kell gondolni az elmúlt húsz év történéseinek tanulságait, és szervezkedni kell, mert veszélyben vannak értékeink, sőt a létünk is. Für Lajos veszélyesnek nevezte az orosz gazdaságpolitika melletti elköteleződést is, és úgy fogalmazott: 1849-ben, a második világháborúban és 1956-ban fegyverrel rohanták le hazánkat, 1991-ben végre kivonultak, ám most a Kék Áramlat nevű gázvezeték ürügyén „visszalopakodhatnak”. Ez Gyurcsány Ferenc szerint Magyarország kitörési pontja lehet. Valójában olyan „visszatörési pont”, ami újra nemkívánatos függőséget eredményezhet Magyarország számára – vélte. Ugyanakkor bírálta a cseh és lengyel területre tervezett amerikai rakétatelepítést is. Szerinte újra olyan történelmi helyzet alakult ki, amikor végig kell gondolni a nemzeti függetlenség kérdését. – Az sem lenne baj, ha útra indítanánk egy újfajta függetlenségi mozgalmat – vélekedett Für. Székelyhídi Ágoston közíró úgy fogalmazott: Magyarország a rendszerváltozás előtt népköztársaság volt, az első szabad választás után köztársaság lett, most pedig „részvényköztársaság”. Ez olyan „eredmény”, amit biztosan nem akart elérni senki – vélte. Püski András országgyűlési képviselő megengedhetetlennek nevezte, hogy a jelenlegi kormánynak nincs bizalma a magyar vállalkozókhoz, velük szemben kizárólag a globális nagytőkét támogatja. Filep Tibor történész felszólalásában rávilágított arra, hogy a Kádár-érában pozícióba jutott pesti szociálliberális kötődésű újságíróelit olyan mértékben uralja a médiát, ami a nemzeti és szociálliberális oldal közötti egészséges médiaegyensúly kialakulását lehetetlenné teszi.