Az európai közösség 2012-ig nyolc-, hazánknak – a volt szocialista országoknak járó kedvezmény révén – csak hatszázalékos szén-dioxid-csökkentést írt elő, amit a legnagyobb szennyező, a nehézipar leépítésével hazánk szinte akaratlanul is teljesített. A szélsőséges időjárás, az olvadó gleccserek, árvizek és a rendkívüli tél miatt az unió ennél jóval drasztikusabb lépést követel az ipartól és a közlekedéstől. Az EU tagországai a pénteki csúcstalálkozón arról döntenek, felvállalják-e, hogy 2020-ra az 1990-es szinthez képest már húsz százalékkal kevesebb üvegházhatású gázt engednek a levegőbe. A tervek szerint az energiafelhasználáson belül a megújuló (például a nap-, a szél-, a víz- és biomassza-) energia felhasználásának arányát a jelenlegi 3,5-ről szintén húsz százalékra emelnék. – Magyarország számára az új határérték teljesíthető, sőt az ország ennél jóval többet is áldozhatna az éghajlat védelméért – mondta kérdésünkre Láng István akadémikus. Paradox módon a hazai erőművek az előírt zöldáramot csaknem egészében fa tüzelésével állítják elő, miközben éppen a szén-dioxidot elnyelő erdőket vágják ki. Láng István hozzátette, hosszú távon nem tartható fenn ez a gyakorlat. Ezért energiaültetvényekkel kell kielégíteni az erőművek éhségét, és növelni kell a többi megújuló energiatípus felhasználását.
Dollármilliárdos károk
Az éghajlatváltozás oka a szén-dioxid-, metán- és más üvegházgázok felszaporodása, ami folytán a légkör instabillá válik. – A folyamat következményét nap mint nap érezzük: az aszály, elsivatagosodás, valamint az árvizek közvetlen gazdasági kára 1998-ban 204 milliárd dollár volt. Az 1985-ben mérthez képest két éve már több mint 4,5-szer több kárt összesítettek úgy, hogy az azokból fakadó szociális problémákat nem számolták. Mivel a szén-dioxid 40-50 évig marad a levegőben, mindenképpen hosszú, több évtizedes munka során lehet mérsékelni a hatást – magyarázta Láng István. Az energiapolitikát meg kell reformálni, a takarékosságra és a hatékonyságra kell helyezni a hangsúlyt, valamint segíteni a megújulók terjedését és a szén-dioxid-megkötő erdőterületek megóvását, növelését. A feladatokat a Nemzeti Klímaváltozási Stratégia tartalmazza, amely a kibocsátás csökkentése mellett az alkalmazkodásra, valamint a szociális problémákra is megoldást keres.
A természet sokszínűségére, a fajgazdagságra gyakorolt hatás szempontjából Magyarország a világ egyik legsérülékenyebb országa – áll az ENSZ legfrissebb jelentésében. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter a múlt héten a Közép-európai Egyetemen (CEU) tartott konferencián kiemelte, hogy hazánk a Kárpát-medence különleges fekvése miatt az átlagosnál is jobban ki van téve a meteorológiai változásoknak, a globális felmelegedés üteménél az átlaghőmérséklet majdnem másfélszer gyorsabban növekszik.
Összefogás nélkül nem megy
Hiába érinti hazánkat erősebben a klímaváltozás, nemzetközi összefogás nélkül nem lehet megfékezni a hőmérséklet-emelkedést. Sajnos a tíz legszennyezőbb országnak csupán harmada ratifikálta a kiotói egyezményt, az USA, Kína és India alig próbálja csökkenteni a kibocsátását – mondta Láng István. A Magyar Természetvédők Szövetsége még februárban egy meghirdetett akciónapon aláírásokat gyűjtött Budapesten, hogy a kormány támogassa a megújuló energia terjedését és tegyen lépéseket az energiahatékonyság növelésére. A pénteki csúcstalálkozóra a Föld Barátai nevű nemzetközi szervezettel karöltve további 13 európai fővárosból érkeznek az aktivisták és az aláírások, ahol látványos, 12 méter magas uniós zászlóval demonstrálnak. Gyurcsány Ferenc kormányfőnek üzent a Greenpeace is, amikor március elsején a Lánchídra erősítették a „Klímariadó! Zöldenergiát!” transzparenst. A szervezet szerint hazánknak a legszigorúbb uniós célkitűzéseket kell támogatnia, és a vezető politikusoknak nem csak szónoklatok szintjén kell foglalkozni a klímavédelemmel.
Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter az MTI-nek kijelentette: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az EU kormány- és államfői tanácskozásán támogatni fogja az Európai Bizottság klímavédelmi előterjesztését. Addig azonban még puhatolóznak más tagországok szándékával kapcsolatban.
Illés Zoltán, a Fidesz környezetpolitikusa kérdésünkre emlékeztetett rá, még az Orbán-kormány idején, Pepó Pál sokat bírált minisztersége alatt kezdődtek a hazai klímakutatások. Láng István akadémikusnak köszönhetően a legjobb tudományos szakértők dolgoznak ma is a koncepció kidolgozásán. Sajnos a széles körű szakmai munka ellenére a kormányzat egyáltalán nem veszi komolyan az eredményeket, a zöldtárca is csupán PR-feladatként kezeli az ügyet – fejtette ki Illés. A kormányzati tervek nagy általánosságok szintjén mozognak, nem véletlen, hogy az összes gazdasági érdekcsoport nyugodt. Meg vannak győződve arról, hogy nincs félnivalójuk, nem lesz szigorúbb szabályozás. Más kérdés, hogy a nemzeti klímavédelmi stratégiát jelenlegi formájában határozatként vagy törvényként óriási többséggel fogadja majd el a parlament. Csakhogy ebben a feladatok, a végrehajtás részletei nincsenek lebontva ágazati szintekre, az sokkal komolyabb munkát igényelne a gazdasági és a környezetvédelmi tárcától.
Szakértői Fidesz-stáb áll fel
Szerinte a konkrét végrehajtási utasításokig másfél-két év előkészítő munkára lenne szükség. Hozzátette, a politikai elkötelezettség szintén hiányzik, ráadásul az érdekcsoportok ellenállása miatt a célokat nem váltják aprópénzre: nem sikerül a foszszilis energiahordozók visszaszorítása, az atomerőmű bezárása és a megújuló energia (nem csak a biomassza) elterjesztése.
Illés elmondta, a Fidesz részéről Navracsics Tibor frakcióvezető felkérte egy szakértői stáb felállítására, amely kifejezetten egy-egy részterületen dolgozná ki a klímavédelmi teendőket a következő választásokig. A Fidesz zöldtagozatának megújítása szintén hatékonyabbá teheti a környezetvédelmi munkát.
origo.hu
Stohl András viharos élete és szerelmei
