A Skót-felföld kísértetkastélyaihoz hasonlatos hellyé válhatott volna a régi Magyarország egyik legrégebbi vára, amelynek falai között agyonlőtt sógorok, levágott fejüket hónuk alatt cipelő urak bolyonganak éjszakánként, némi neheztelő lánccsörgetés kíséretében. Vagy a hősi végzetvállalás tanmeséi feketedhettek volna e falakra, mint Déva és Szigetvár erősségében – ám ehelyett itt hitszegés és kétségbeejtően kisszerű ármány történeteire nem emlékszik ma senki sem. Pedig a hetedízigleni bűnhődés zavarba ejtő együttállásait mutatja Kabold hajdani vízivárának történelme.
Inkább jó ízléssel megalkotott, építésének korában divatos, a meggondolatlan ostromoktól kívülről szellős zömökségével elriasztó, belülről viszont árkádjaival, udvaraival, termeivel hívogatóan és nagyvonalúan lakályos építmény a pompásan felújított kaboldi vár, semmint szellemkastély. Jóllehet folyosóit ma is kísértet járja be: a XVII. századi magyar történelem tragikomikus szörnyalakja. Aki Lakompakról, Tarródy Mátyás kuruc vezér síremléke mellől átruccan a szomszédos Esterházy-birtokra, a Sopron vármegyei Kaboldra (ma: burgenlandi Kobersdorf), az az Esterházy-bölcselet újabb sajnálatos diadalára bukkan, méghozzá Miklós nádor egyetlen mondatának várrá kövült emlékművére, aki úgy vélekedett: az önmagában meghasonlott országnak el kell pusztulnia.
„[N]evezetesíttetett e’ Vár Zrínyi, és Frangepánnak történeteik által, kik is Csáktornyáról ki szoríttatván, bajos lappangásaik után, midőn majd a’ Tsászárhoz akarnának járúlni engedelméért, majd a’ félelem viszsza tartóztatta őket; ide érkeztek; […] ’s alig mernének bé a’ Várba, midőn annak hídgya fel vonattatott, ’s rabságjokat egyszerre szemlélték 1670dik esztendőben. Más nap őket G. Kéri, számos felfegyverkeztetett követőkkel Bétsbe kiséré” – világítja meg Vályi András jó száz évvel későbbi országleírásában a tatárjárás előtt már álló kaboldi erősség történelmi szerepét. Valóságos Lipót kori szappanopera az a kölcsönös árulásokkal és önfeljelentésekkel tűzdelt folyamat, ahogy a Wesselényi-féle összeesküvés kudarcba fullad, és Magyarország labanc gyarmatosítása megkezdődik szinte már Kabold felvont függőhídja mögött. Van benne rágalmazási verseny, rebellisek vesszőfutása a császári udvar kegyeiért, elképesztő tervek az uralkodó túszul ejtésére vagy likvidálására, világuralmi törekvések és az ősi vendégjog szemenszedett meggyalázása: jó nekünk, magyaroknak, hogy legszebb elcsatolt váraink is kötelező hanyatlástörténeteink mementói. De tanulni azért nem tudunk saját történelmünkből.
„A vak vezette a világtalant, és mind a ketten a verembe estek” – vésette a kárörvendő aforizmát Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc sírjára a győztesek eleganciájával soha nem rendelkező bécsi udvar, miután Kabold ura, a vendéglátó Kéry Ferenc feladta a Bécs felé tartó két törökverő nemest, s miután Zrínyi fejét csak sokszori csapás után marcangolta le nyakáról a bakó. Kéry kaboldi árulásáért grófi címet kapott Lipóttól, a bécsújhelyi vesztőhelyen a Frangepán család kihalt a hóhérbárd alatt, Zrínyi feleségét, Frangepán Katalint grazi zárdába csukták, ahol megtébolyodott, egyetlen fiuktól elkobozták a nevét, besorozták a császári seregbe, majd koncepciós perben Kufstein várába zárták, ahol két évtized alatt annak rendje s módja szerint ő is megőrült, halálával a Zrínyiek is kihaltak. És olyan bizarr műtárgyak, mint az asztalon guruló Bacchus-automata vagy az „összeesküvés asztalaként” számon tartott Nádasdy-bútor Esterházy Pál fraknói kincseskamrájában kötöttek ki előbb-utóbb a vagyonuktól megfosztott magyar lázadók birtokából.
De ami igazán kísérteties – és pikáns, magyar módra – a Kaboldon csúcspontjára jutó tanmesében, az a nemesi családtörténetek összegubancolódása. Pont és ellenpont: az áruló Kéry Ferenc testvére, a szerzetes János mondotta évekkel korábban Zrínyi Péter testvére, Miklós felett a halotti beszédet Csáktornyán. Különös párhuzam: Kéryhez hasonlóan a szigetvári hős Zrínyi Miklós is a vendégjog brutális megsértésével kezdte pályafutását a XVI. században, amikor Johann Katzianer hadvezért megölette asztalánál. S ha lehetséges mindezt fokozni: a Frangepán família éppen azon a helyen halt ki a mendemonda szerint, ahol négyszáz évvel a lipóti megtorlás előtt a Frangepánok az utolsó Babenberg herceg vérét vették Bécsújhelyen.
Kaboldon gördült át az árulás mindent elsöprő lavinája. Ezek után nem ér fel kisebb csodával, ha a várba nem kopogtatnak be éjszakánként előkelő ruházatú, fejelten uraságok, hogy közös bűnbánatot tartsanak?
origo.hu
Mutatjuk, így néz ki VV Fanni gyilkosa - videó
