Ingatag lábakon állt a héten a forint árfolyama, a magyar deviza a négynapos ünnepet követő első kereskedés során jelentős erősödést mutatott az euróval szemben azt követve, hogy a hét végén a szlovák korona árfolyamsávját eltolták. A forint a 2005 végén mért szintjére, a 244,50-es határvonalra javult. A hazai sáveltörlésekről szóló információk azonban tovább erősítették a forintot.
Az elemzők azt jósolták, hogy amennyiben valóban eltörlik a forint intervenciós sávját, akkor a magyar valuta kurzusa akadály nélkül 240 forint alá is csúszhat, ez viszont makrogazdasági szempontból igen veszélyes lenne. A forint kurzusára nem hatott a Federal Reserve múlt heti nyíltpiaci bizottsági ülése sem, a magyar valuta tovább folytatta iránytalan mozgását a 244–247-es sávban.
Szakértők jelezték, hogy a lakosság körében felélénkült a valutavásárlás, olyannyira, hogy néhány fel nem készült valutaváltó iroda rövidebb időre ki is fogyott az eladásra váró euróból, dollárból.
Az elkövetkező napokban várhatóan a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának mai ülésén megfogalmazottak fogják mozgatni a devizapiacot.
Az elmúlt napokban végzett valamennyi elemzői felmérés szerint változatlanul 8 százalékon hagyja az október óta érvényes kamatot a monetáris tanács, amelyet első ízben vezet Simor András, az újonnan kinevezett jegybankelnök. Hallani azonban a piacon olyan véleményeket is, amelyek szerint már most elérkezett a kamatcsökkentés ideje. Ezt hangoztatta néhány napja Bokros Lajos, a CEU professzora, volt pénzügyminiszter, aki 25 bázispontos vágást tart indokoltnak.
A kamatcsökkentést szorgalmazók az erős árfolyamra hivatkoznak, utalva arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) februárban közzétett, 2008-ra vonatkozó inflációs célkövetési rendszerében a kívánt 3,4 százalékos áremelkedési ütemet 254 forintos euróárfolyammal kalkulálta. Erre az évre az MNB 7,4 százalékos átlagos inflációt prognosztizált 5,6 százalékos alap(mag)infláció mellett – írta az MTI–Eco.
Jelentősen megnőtt a véleménykülönbség a Reuters által megkérdezett elemzők közt arról, hogy az év végéig milyen mértékben csökkentheti kamatait az MNB. Az előrejelzések középértéke ugyan változatlanul az összesen egy százalékpontos idei kamatleszállítást mutatja a legvalószínűbbnek, a forint erősödése nyomán azonban nőtt azon elemzők száma, akik ennél jelentősebb kamatcsökkentéssel számolnak. Huszonkettőből csak hét elemző szerint csökken idén egy százalékponttal az MNB-kamat, míg kilenc elemző 1,25–1,50 százaléknyi lazítást tart valószínűbbnek. Hat elemző viszont úgy véli, hogy az idei kamatcsökkentés mértéke nem lesz több, mint 0,50–0,75 százalék.
A forint árfolyamsávjának eltörlésére a nagy többség nem számít a következő néhány hónapban, a konszenzus szerint azonban nem zárható ki, hogy erre később mégis sor kerül. Az elemzők úgy vélekednek, hogy az MNB és a kormány a piac nyomása alatt nem változtat az árfolyamrendszeren, ehelyett a jegybank inkább devizát vásárol és/vagy kamatot csökkent, ha a forint rátapad a sáv erős szélére.
A lapunk által megkérdezett svájci forintelemzők szerint a kamatcsökkenés elkerülhetetlen, a Simor András által vezetett jegybanknak még a nyáron az irányadó kamathoz kell nyúlnia. A szakemberek kitértek arra is, hogy a sáveltörlés és a kamatcsökkentés milyen hatással lehet a forint árfolyamára. Erről azt nyilatkozták, hogy az új jegybankelnök nincs könnyű helyzetben, mert a rohamos forinterősödést meg kell gátolnia úgy, hogy közben szem előtt tartja az inflációs célokat. Arra a kérdésre, hogy a semlegesen tartott alapkamat milyen reakciókat válthat ki a piacból, azt válaszolták, hogy a 8 százalékos kamatszint esetében újabb forintvásárlások indulhatnak meg, így a magyar valuta az euróval szemben a 241-es határvonalig erősödhet. A 240 forint körüli intervenciós sáv elérését a szakemberek nem tartják valószínűnek. A forint számottevő gyengülésére az év közepén lehet számítani – állították a GS Private Bank elemzői.
Oblath Gábor, a monetáris tanács tagja elmúlt pénteki nyilatkozata is alátámasztotta azokat a vélekedéseket, melyek a jegybank többoldalú figyelméről szólnak. Oblath rámutatott, hogy a kis, nyitott gazdaságban az inflációs cél mellett az árfolyamra is figyelnie kell a jegybanknak, hogy elkerülje például a nemzeti valuta túlzott felértékelődését. Az inflációs célt Magyarországon a kormány és a jegybank közösen tűzi ki, Oblath Gábor azonban jobb megoldásnak tartja, ha ezt a kormány teszi. A mai magyar inflációscélkövető rendszerben a Magyar Nemzeti Banknak nincs kitűzött árfolyamcélja, de kis, nyitott
gazdaságban az árfolyamra kitüntetett figyelmet kell fordítania, hogy elkerülje a nemzeti valuta túlzott felértékelődését – jelezte a monetáris tanács tagja. Véleménye szerint a jegybank ugyanakkor nem jelentheti be a számára kívánatos árfolyamsávot, ahogy ezt az MNB 2003– 2004-ben tette, mert ezt a spekuláció célba veheti.
origo.hu
Meghalt Potápi Árpád
