Magyarországon tavaly egyáltalán nem nőtt a szélsőséges csoportok támogatása, a magyar közvélemény 2006-ban is a demokratikus, mérsékelt politikát támogatta, így a parlamenti értékeket valló pártok élvezték a társadalom szimpátiáját – írja a Nemzetbiztonsági Hivatal nemrég kiadott évkönyve. A kötetben az szerepel, hogy a radikalizmus és a szélsőséges eszmék hívei rendezvényeiken minimális, néhány száz fős tömeget voltak csak képesek mozgósítani, ami a tízmilliós lakossághoz képest a nemzetbiztonság értékelése szerint elenyészőnek tekinthető. A veszélyt egyedül az jelentette, hogy egyes csoportok erőszakos eszközöket is alkalmaztak, ezért voltak indokoltak a megelőző, korlátozó szándékú ellenőrzések.
Az NBH cáfolja azt is, hogy komolyan félnie kellett a választások idején a miniszterelnöknek, vagy a kormánypárti, illetve ellenzéki politikusoknak az ellenük készülő merényletek miatt.
Mint emlékezetes, merényletek előkészületeire hivatkozva próbálta kétszer is rávenni az ellenzéket nagygyűlése elhalasztására a kormányoldal a választások idején. Másodszorra ezt sikerült is elérni, a Fidesz elhalasztotta a szeptember 23-ra tervezett választási rendezvényét. Az elhárítás viszont csak annyit említ meg ezzel kapcsolatban, hogy a választások időszakában nőtt a kormányt, a politikai pártok tagjait és a képviselőjelölteket fenyegető e-mailek, levelek és egyéb üzenetek száma. Közvetlen fenyegetés érte a miniszterelnök családját, a nagyobbik ellenzéki párt vezetőjét és családtagjait, valamint a kisebbik ellenzéki párt elnökét és vezetőit. Az elkövetők és a mögöttük esetleg meghúzódó személyi kör felderítésére az NBH széles körű szakértői tevékenységgel támogatott adatgyűjtése alapján azonban egyik esetben sem erősítette meg a szándék komolyságát.
Az NBH egyébként megelőző tevékenységének esetekre lebontható értékelése nélkül egyszerűen csak rögzíti a szeptember 18-tól november 4-ig lezajlott utcai összecsapások és tüntetések eseményeit. Ezek után a tüntetők új szervezeti struktúráját próbálja meghatározni, és megjegyzi: korábban nem tapasztalt jelenséggel találkoztak, hiszen „az alkotmányos berendezkedés megváltoztatását célzó köztörvényes bűncselekmények nem a társadalom által elutasított szélsőség hatalomra jutását, sokkal inkább egy más típusú, antidemokratikus körnek a teljes politikai intézményrendszert elimináló törekvését szolgálták.”
Nem nőtt a terrorfenyegetettség
A kormány közeli Népszabadságban megszellőztetett szlovákiai terroristákról ugyan Gyurcsány Ferenc kormányfő nagy előszeretettel nyilatkozgatott a Fidesz tavalyi országgyűlési választási gyűlése előtti időszakban, az NBH értékelése szerint azonban 2006-ban érdemben nem változott a Magyar Köztársaság terrorfenyegetettsége. Tekintettel viszont arra, hogy Magyarország mind külpolitikai, mind katonai szempontból elkötelezte magát a terrorellenes nemzetközi összefogás mellett, a fenyegetés lehetőségét továbbra sem lehet kizárni. Az NBH-nak ezért részt kellett vennie egyes védett külföldi személyek hazánkba érkezésének idején a megelőzésben és a biztosításban. Az évkönyv nem említi kockázati tényezőként, hogy a kormányfő leterroristázta a szaúd-arábiai futballistákat, de megjegyzi, hogy az egyes lapokban megjelenő Mohamed-karikatúrák miatti fenyegetettség elhárításához nemzetközi kapcsolatokat is használni kellett. Ugyanilyen együttműködésre volt szükség természetesen az amerikai és az orosz elnök látogatásakor, vagy amikor Izrael Állam függetlenségi napja néven tartottak rendezvényt Budapesten.
Az EU-pénzeket is csapolja a korrupció
Jelentős károkat okoz az államháztartásban, és kedvezőtlen képet fest az országról a korrupció, amely a magánosítás nagy részének befejezettsége ellenére növekvő tendenciát mutat Magyarországon – áll az NBH öszszefoglalójában. Ez mára az állami támogatások, valamint a közbeszerzési eljárással megvalósuló állami és önkormányzati beruházások területére tevődött át. A közbeszerzési csalások mellett az olyan jelenségek számának megszaporodására is felfigyeltek a titkosszolgák, mint az úgynevezett irányított pályáztatás, azaz a pályázati feltételek manipulálása, illetve olyan belső, bizalmas információk tudatos kiszivárogtatása, amelyek által egyes pályázók jogosulatlan előnyre tesznek szert versenytársaikkal szemben.
Az uniós csatlakozási folyamattal párhuzamosan az EU-pénzek elosztását befolyásolni kívánó gazdasági érdekcsoportok megjelenése is egyértelműen kimutatható – közli az NBH évkönyve. A Nemzeti fejlesztési terv információi alapján például gazdaságilag megizmosodott lobbicsoportok alakultak, akik a politika segítségével igyekeznek kiszorítani vetélytársaikat a jelentős európai pénzek elnyerését jelentő megbízásokból.
Fejlődő pénzmosás, szervezett bűnözés
Több, Magyarországon bejegyzett, külföldi tulajdonú cég került tavaly az NBH látókörébe, amelyek érdemi gazdasági tevékenységet nem végeztek, de közreműködésükkel jelentős összegek jutottak külföldre. Gyakran alkalmazott módszerük volt, hogy bűnöző csoportok, megbízottak (strómanok) bevonásával sok gazdasági társaságból álló céghálózatot hoztak létre, majd a cégcsoporton belül hatalmas összegeket áramoltattak át, végül a pénzt a rendszerből kivonták, a cégeket pedig eladták.
Az NBH-évkönyv olyan esetről ad hírt, amikor magánszemély hajléktalanok nevében vásárolt, illetve hozott létre fiktív cégeket. A társaságok bankszámláin százmilliós nagyságrendben áramoltattak át tisztázatlan eredetű pénzt. A jogellenes pénzügyi ügyletekben részt vevő cégek felderítésén túl a hivatal adatokat gyűjtött a látókörébe került személyek korábban elkövetett bűncselekményeiről, majd a keletkezett információkat továbbította az illetékes rendvédelmi szerveknek.
A pénzmosás kapcsolódik a szervezett bűnözői körök tevékenységéhez, vagyis a maffiához, amely ma már inkább magyar bűnözők irányítása alatt áll, akik igyekeznek legális üzletekbe fektetni az illegálisan szerzett jövedelmeiket. Az „intellektuális” bűnözői csoportok legális pénzszerzési csatornákat is igyekeznek igénybe venni – mutat rá a Nemzetbiztonsági Hivatal.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
