Várja a külföldi állampolgárokat a március 15-i ünnepségekre a Civil Jogász Bizottság, és arra kéri őket, érkezésüket előzetesen jelentsék országuk budapesti nagykövetségének. Morvai Krisztina, az október 23-i erőszakos eseményeket vizsgáló független testület társelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján közölte, hogy olyan neves külföldi közéleti személyiségeket hívtak megfigyelőnek a nemzeti ünnepre, mint Reto Nause, a svájci kereszténydemokrata párt vezetője, Alain Terrenoir, a Páneurópai Unió elnöke vagy Hervé Lavenir de Buffon volt francia elnöki tanácsadó. Elmondta, ez a kvázi „megfigyelőhálózat” elsősorban a megelőzésben segíthet, ugyanis a jelenlétük nagyban csökkenti annak az esélyét, hogy a tavaly szeptemberi–októberi eseményekhez hasonlóan tömeges rendőri bántalmazások és önkényes letartóztatások történjenek a fővárosban.
A többek között Svájcból, Németországból, Franciaországból, Ausztriából és az Egyesült Államokból érkező megfigyelőkön nem lesz semmiféle megkülönböztető jelzés – tette hozzá az ELTE büntetőjogásza.
Morvai Krisztina és a Civil Jogász Bizottság másik társelnöke, Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök nyílt levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Bene László országos rendőrfőkapitánynak, amelyben a rendőrség és a kormány március 15-i tervei felől érdeklődnek. Például arra kíváncsiak: „Irányító jogkörében a kormány változatlanul elvárja-e a rendőrségtől, hogy az irányadó nemzetközi és hazai normák megszegésével, az eszközökben nem válogatva, az emberek testi épségét és méltóságát nem kímélve alkalmazzon tömegoszlatási módszereket?” A civil bizottság azt is tudni szeretné, október 23-hoz hasonlóan március 15-én is be nem jelentett tüntetőkként kezeli-e a rendőrség azokat az ünneplőket, akik egyik helyszínről a másikra sétálnak csoportosan, illetve hol húzzák meg a határt az előre be nem jelentett tüntetés és az alkotmányos jogok szabad gyakorlása között.
Völgyesi Miklós hangsúlyozta, tartalmában és módjában vitathatónak tartják azt a rendeletmódosítást, amely alapján szabálysértésnek minősül, és ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki nem engedelmeskedik a rendőri felszólításnak. A Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke aggályosnak nevezte azt a lapunkban megjelent információt is, hogy átszervezték a Fővárosi Bíróság egyik tanácsát, amely az őszi tüntetések letartóztatásainak 80 százalékát törvénysértőnek vagy indokolatlannak minősítette.
Szentkirályi Alexandra: A városházi szappanopera újabb felvonásához érkezett