Külföldről is jönnek megfigyelők

Külföldi megfigyelők, köztük jeles közéleti személyiségek érkeznek Budapestre a március 15-i nemzeti ünnepre a Civil Jogász Bizottság meghívására, hogy elkerülhető legyen az október 23-ihoz hasonló brutális rendőri fellépés.

2007. 03. 14. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Várja a külföldi állampolgárokat a március 15-i ünnepségekre a Civil Jogász Bizottság, és arra kéri őket, érkezésüket előzetesen jelentsék országuk budapesti nagykövetségének. Morvai Krisztina, az október 23-i erőszakos eseményeket vizsgáló független testület társelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján közölte, hogy olyan neves külföldi közéleti személyiségeket hívtak megfigyelőnek a nemzeti ünnepre, mint Reto Nause, a svájci kereszténydemokrata párt vezetője, Alain Terrenoir, a Páneurópai Unió elnöke vagy Hervé Lavenir de Buffon volt francia elnöki tanácsadó. Elmondta, ez a kvázi „megfigyelőhálózat” elsősorban a megelőzésben segíthet, ugyanis a jelenlétük nagyban csökkenti annak az esélyét, hogy a tavaly szeptemberi–októberi eseményekhez hasonlóan tömeges rendőri bántalmazások és önkényes letartóztatások történjenek a fővárosban.
A többek között Svájcból, Németországból, Franciaországból, Ausztriából és az Egyesült Államokból érkező megfigyelőkön nem lesz semmiféle megkülönböztető jelzés – tette hozzá az ELTE büntetőjogásza.
Morvai Krisztina és a Civil Jogász Bizottság másik társelnöke, Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági tanácselnök nyílt levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Bene László országos rendőrfőkapitánynak, amelyben a rendőrség és a kormány március 15-i tervei felől érdeklődnek. Például arra kíváncsiak: „Irányító jogkörében a kormány változatlanul elvárja-e a rendőrségtől, hogy az irányadó nemzetközi és hazai normák megszegésével, az eszközökben nem válogatva, az emberek testi épségét és méltóságát nem kímélve alkalmazzon tömegoszlatási módszereket?” A civil bizottság azt is tudni szeretné, október 23-hoz hasonlóan március 15-én is be nem jelentett tüntetőkként kezeli-e a rendőrség azokat az ünneplőket, akik egyik helyszínről a másikra sétálnak csoportosan, illetve hol húzzák meg a határt az előre be nem jelentett tüntetés és az alkotmányos jogok szabad gyakorlása között.
Völgyesi Miklós hangsúlyozta, tartalmában és módjában vitathatónak tartják azt a rendeletmódosítást, amely alapján szabálysértésnek minősül, és ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki nem engedelmeskedik a rendőri felszólításnak. A Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke aggályosnak nevezte azt a lapunkban megjelent információt is, hogy átszervezték a Fővárosi Bíróság egyik tanácsát, amely az őszi tüntetések letartóztatásainak 80 százalékát törvénysértőnek vagy indokolatlannak minősítette.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.