Az EASA több ponton is aggályosnak látja a magyar repülésbiztonságot. Az egyik kifogásuk az, hogy évek óta nem sikerül beiktatni a magyar joganyagba a pilóták vizsgáztatásának európai standardját. A másik kifogásuk pedig az, hogy ugyancsak évek óta nem sikerül elérni, hogy az orosz gyártású gépek repülésbiztonságát az európai előírásoknak megfelelően szavatolja a magyar légi közlekedési hatóság. A hatóság szakemberei erről azt mondják, hogy az orosz gyártók – így például a Kamov cég – nem mutat hajlandóságot arra, hogy az eredetileg katonai célra készített gépek gyártástechnológiájába betekintést engedjen az EASA-nak. Ennek hiányában pedig nem adható ki a gépek típusalkalmassági bizonyítványa. Az ügyhöz közel álló informátoraink viszont úgy tudják, ez csak az egyik oka annak, hogy a Kamovokat ki akarják tiltani a légi közlekedésből, a másik legalább ilyen nyomós (bár nyíltan nem vállalt) érv vagy inkább érdek az európai „traktorlobbihoz” kötődik. Ezek az üzleti körök állítólag el akarják érni, hogy Magyarországon a földre kényszerüljön a félszáznál is több permetezést végző helikopter, ahogy a régi EU-tagállamok többségében sincs efféle művelési eljárás. Más nyugati üzleti köröket pedig az bosszant, hogy egy hazai, külföldi tulajdonú vállalkozás más típusú Kamovokkal a magasépítkezésekben jelent komoly konkurenciát Európa-szerte.
Az elsősorban mezőgazdasági célra használt keleti repülőgép- és helikopterparkkal egyébként már a bolgároknak is meggyűlt a bajuk, náluk január 1-jével ki is tiltották a nemzetközi forgalomból az EU-engedéllyel nem rendelkező gépeket. Ezzel párhuzamosan elvonták a légi közlekedési hatóság önálló intézkedési jogát is. Ez a veszély a magyar hatóság esetében is fenyeget, ugyanis többszöri nekifutásra sem sikerült a hatóság működését akkreditálni az EASA-nak. Ennek okai között emlegették a szakemberek (Magyar Nemzet, 2007. január 3. és 26.), hogy a magyar állam nem biztosít forrást a hatóság működésére és sem a technikai, sem a személyi állomány nem elégséges az EASA követelménye szerinti működéshez. A hatósághoz közel állók véleménye szerint megoldást jelenthetne az önálló közlekedésbiztonsági felügyelet megtartására, ha a működéséhez szükséges anyagiakat illetékként beépítenék a repülőjegyek árába. Hasonlóan oldotta meg a hatóság finanszírozását Nagy-Britannia, ahol öt fontot építettek be a jegyek árába hasonló célból. Magyarországon elegendő lenne jegyenként egy euró illeték is a biztonságos és önálló hatósági működéshez – vélik a szakemberek.
origo.hu
Orbán Viktor: Megvan a bérmegállapodás!
