Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azt nyilatkozta a The Timesnak, hogy soha nem volt annyi antiszemita megnyilvánulás Magyarországon, mint mostanában. Egyetért ön ezzel a megállapítással? Tényleg ez ma az egyik legnagyobb gond Magyarországon?
– Honvédelmi miniszterként nem erről szeretnék elsősorban nyilatkozni.
– Arra azért szerintem sokan kíváncsiak, hogy egyetért-e a kormányfővel ebben a kérdésben?
– Igen. Fontosnak tartom, hogy közösen lépjenek fel a politikai erők az antiszemitizmus ellen. Ezt gondolom helyesnek. Magyarország és Európa politikai, történelmi kultúrája alapján azt állítom, hogy erre szükség is van. Mindannyiunk felelőssége, hogy ne terjedjenek az indulatok.
– A Nemzetbiztonsági Hivatal látókörébe pár ezer olyan ember került, aki szélsőséges csoportokba tömörül. Ez lenne a terjedő antiszemitizmus?
– Egy fő is sok, néhány ezer pedig nagyon sok, hiszen szélsőséges hangulat kialakítása mindent ellehetetleníthet. A normális emberi életet, a politikai légkört, a gazdaságot, éppen ezért helyes a közös fellépés.
– Egyetért azzal is, hogy nemzetközi porondon kellett megszólalnia ebben a kérdésben Gyurcsány Ferencnek? A nyilatkozatával sokak szerint inkább tovább szítja az indulatokat, sérti az ország megítélését, az itt élő embereket.
– Erre a kérdésre a miniszterelnöknek kell válaszolni. Egyébként az internet világában nincsen bezárkózás, mindegy, hogy valaki egy magyar újságban vagy egy külföldi lapnak nyilatkozik, azt bárki bárhol, bármikor olvashatja.
– A miniszterelnök azt is mondta, hogy a Fidesz érdekközösséget vállal ezekkel a szélsőséges csoportokkal.
– Egy megoldás van: mindenki egyértelműen és világosan határolja el magát e csoportoktól. Így a Fidesz politikusai is.
– Ezek szerint a miniszterelnöknek az volt a célja, hogy lépésre kényszerítse az ellenzéket, hogy újra határozottan határolódjon el a szélsőségektől?
– Elképzelhető. Egyébként nem újra, hanem el. És ezt meg kell tennie mindenkinek, mert elfogadhatatlan az antiszemitizmus.
– A magyarok nem érezhetik sértve magukat, ha azt mondja az ország miniszterelnöke, hogy ma nálunk soha nem látott antiszemita-mozgolódás van? Nem gondolja, hogy visszájára fordul ez a kezdeményezés, és indulatot gerjeszt az emberekben?
– Mindannyiunk felelősségére hívta fel a figyelmet Gyurcsány Ferenc, szerintem helyesen. De veszélyes a téma ilyen megközelítése, nem arról kell vitatkozni, ki és mikor hívja fel a figyelmet, hanem arról, hogy az okot megszüntessük. Olyan véleményeket is hallottam parlamenti képviselőktől, hogy „értsétek meg, az emberek félnek!” Hát igen, erről van szó. Ezt a hangot meg kell hallani és komolyan kell venni. De menjünk tovább, ha lehetséges, nem a miniszterelnökről akarok beszélni.
– Rendben, akkor beszélgessünk az MSZP-ről! Külső szemlélőnek úgy tűnhet, mintha identitásválságban lenne a párt; erre utal az a belső vita, amely a Kádár Jánoshoz és a Nagy Imréhez fűződő viszony körül alakult ki. Mi az ön álláspontja, melyik örökség a szocialistáké?
– A magyar történelmet 1945 óta két pólus közötti ingadozás jellemzi. Úgy hozta a sors, hogy Kádár lett az egyik, Nagy Imre pedig a másik pólus szimbóluma. Hogy ez személyiségükből vagy a történelmi körülményekből következett-e, izgalmas, ám szerintem másodlagos kérdés. Akkor, amikor Magyarország nagyhatalmi alku eredményeként szovjet befolyási övezetbe került, sem a baloldaliakat, sem a jobboldaliakat nem kérdezték meg. A sztálinizmus rendszere kultúránktól és történelmünktől is idegen volt. A rendszerváltozás igazából 1953-ban kezdődött, amikor meghalt Sztálin, és Nagy Imre miniszterelnök lett. A folyamat azonban csak 1989-ben teljesedhetett be Reagen és Gorbacsov máltai megállapodásával, amellyel megszüntették a befolyási övezeteket. Amikor az MSZP 1989-ben megalakult, azért jött létre, hogy szakítson a kádári múlttal, az MSZMP-vel. Azt gondolom, akkoriban ezt az egyértelmű és világos álláspontot kifejezésre is juttattuk.
– Ennek ellenére úgy látszik, ez az álláspont nem mindenki számára annyira világos. A párt tisztújító kongresszusán Horn Gyula és Lendvai Ildikó is arról beszélt, nem kell feszegetni a kádári örökséget, ezzel ugyanis új frontot nyit a MSZP. A volt miniszterelnök arra is utalt, hogy egészen más véleményen van, mint Gyurcsány Ferenc ebben a kérdésben.
– Én Gyurcsány Ferenc álláspontját osztom. 1989-től világos politikai jelzést adunk, hogy az MSZP melyik pólus szellemében politizál. Más kérdés, hogy a társadalom hogyan gondolkozik saját múltjáról. Sokaknak a Kádár-rendszer a kiszámíthatóságot, sokaknak a fiatalságukat jelentette, ezért is gondolnak rá nosztalgiával.
– A Köztársaság téri pártszékház tervezett elhagyása is a kádári múlttal szakítást hivatott szimbolizálni?
– Van szimbolikus jelentése is, mint ahogy praktikus okai is vannak. Az új pártelnöknek megvan a lehetősége arra, hogy bizonyos folyamatokat, például a költözést felgyorsítsa.
– A „gyorsítás” nem igazán nyeri el a választók tetszését, legalábbis a közvélemény-kutatási adatok, illetve a párton belüli ellenvélemények ezt mutatják. Szili Katalin házelnök is többször bírálta a kormánypolitikát, a neoliberális irányvonalat és az állam gyengítését célzó szándékot.
– Nagyra becsülöm Szili Katalint, de ebben a kérdésben nem osztom álláspontját. Amikor a költségvetés egyensúlyának megteremtésére van szükség, azt tartom helyesnek, hogy a szóba jövő megoldások közül azt válasszuk, ami igazságosabb és szolidárisabb. Ez a modern baloldaliság. Én azt is fontosnak tartom, hogy a kormány döntéseihez szerezzük meg a társadalom támogatottságát, ami ma alacsony. A polgárok támogatására nemcsak a választások miatt van szükség, ez a záloga az ország fejlődésének és a sikeres kormányzásnak is.
– Ehhez képest a kormánypártok támogatottsága mélyponton van.
– Úgy látom, ez megfordult, és folyamatosan visszaszerezzük a támogatottságot. Jó példa erre a magyar agrárium, ahol a véghez vitt nagyon mély változások ma már élvezik a szektorban dolgozók támogatását. Erre a közvélemény-kutatások is rávilágítanak, hiszen a mezőgazdaságból élők 68 százalékban elégedettek az elindított folyamatokkal. Ők motiváltak a további reformok megvalósításában is, nyolcvan százalékuk hosszú távon tervezi az életét, mert kiszámíthatónak tartja a jövőt.
– Térjünk ki a baloldal hagyománykeresési törekvéseinek egy másik szegmensére is! Miközben a miniszterelnök elővette az antiszemita-kártyát az ellenzékkel szemben, részt vett a Fiatal Baloldal Che Guevara-rendezvényén. Az önmagát gyilkológépnek nevező szélsőséges gerillavezér azt vallotta, a politikai győzelemhez agresszión át vezet az út. A parlamenti pártok bírálták a kultuszépítését. Hogy ítéli meg ön a kommunista forradalmár személyiségét?
– Először is többről van szó, mint hogy a miniszterelnök elővette az antiszemita-kártyát az ellenzékkel szemben, de azt hiszem, ebben már az előbb megegyeztünk. Egyébként Che Guevara nem a magyar történelem része, sok generációnak a dél-amerikai diktatúrákkal szembeni lázadást jelenti. Azt gondolom, ő nem sérti sem a magyar, sem a jobboldali közösségek érzékenységét.
– Nem sérti az alapvető emberi érzékenységet az, hogy ő gyilkosságokban vett részt olyan ideológia nevében, amely miatt tömegeket irtottak ki a világban és Magyarországon?
– Ne keverjük össze a dolgokat! Önök mint jobboldali újságírók elfogadják például Robespierre-t? Az ugyanis illúzió, hogy a francia forradalom első évei a liberalizmus jegyében teltek, akkor terror volt. Mégis ma a polgári társadalmak Robespierre-t is progresszív elődjüknek tartják. Valódi érzékenységet nem sért sem ő, sem Che Guevara. A baloldal számára tehát elfogadható, ha a fiatalok érdeklődnek az ő élete és történelme iránt, a hatvanas-hetvenes évek iránt, a korszak forradalmai és ellenforradalmai iránt.
– A kormányfő erős, 89 százalékos támogatást kapott pátelnökként az MSZP kongresszusán. Ez mennyiben előlegezheti meg azt, hogy 2010-ben az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként vághat neki a választásnak?
– Nagyban, hiszen ha sikeresen kormányoz, a párt is és ő is megkaphatja a támogatást az újrázásra.
– Lesz olyan időpont, amikor a párt felülvizsgálhatja ezt az álláspontot?
– Az MSZP biztosan egységes lesz abban, hogy sikeres kormányzás után újra Gyurcsány Ferencet támogassa. Ezt a választások előtti jelöltállító kongresszuson döntjük el.
– Ön egyébként most hányadik az MSZP rangsorában, és mi a feladata?
– Az MSZP-ben nem szokás a rangsorolás. Az MSZP-nek van elnöke és két elnökhelyettese, három alelnöke. A szakmai feladatokat szétosztottuk. Juhász Ferencet én is támogattam, hogy legyen a pártelnök napi helyettese, mert ő dolgozik a pártközpontban, neki nincsenek miniszteri feladatai.
– Juhász Ferenc egykori miniszterségéről sokaknak az jut az eszükbe, hogy különös kényszert érzett arra, hogy a szövetséges vezetőkkel folytatott tárgyalásain mindig felajánljon valamit a Magyar Honvédség képességeiből. Valószínűleg ez abból adódott, hogy ő tudta, soha nem lesz pénz a honvédelmi költségvetési ígéretek betartására. Ebből a szempontból jottányit sem változott a helyzet. Eddigi minisztersége alatt újabb felajánlást tett Irakban és Afganisztánban, miközben a védelmi büdzsé részesedése a nemzeti össztermékből csak fele a megígértnek…
– Szerintem Juhász Ferenc jól végezte a dolgát. Ami engem illet, amikor miniszter lettem, azt mondtam a NATO főtitkárának: Magyarország annyit vállal, amennyit teljesíteni tud. Azt tapasztalom, hogy a NATO a szövetséget úgy kívánja megerősíteni, hogy együtt gondoljuk át a feladatokat, és vállaljunk belőle részt. Ez történt az iraki misszió esetében is, kiegészítéséről már fél éve folytatunk tárgyalásokat. A bagdadi parancsnokkal arról egyeztettünk, hogy tizenöt fővel megerősítjük az ottani összekötő csoportot. A tárgyalások során ugyanis azt láttam, hogy akkor tudunk legtöbbet segíteni a misszióban, ha az iraki hadsereg kiképzésében veszünk részt. A NATO-főtitkárnak tett afganisztáni felajánlásunk is logikus lépés volt. Tavaly októberben két évre átvettük egy tartományi újjáépítési csoport vezetését. Ez viszont azt jelenti, hogy nyárig dönteni kell, folytatni kívánjuk-e, vagy sem, hiszen közel egy év az átadás-átvétel időszaka. Egy év ugyanis, míg az utánunk jövők beletanulnak a feladatba. Én helyesnek tartom, hogy folytassuk a missziót, hogy sikeresen végigvigyük az általunk elindított civil programokat. A kabuli repülőtér irányításáról is csaknem egy éve folynak a tárgyalások, hiszen hathavonta váltják egymást a nemzetek az afganisztáni fővárosban. A magyar légiirányítókról nagyon jó a szakmai vélemény, ezért azt javasoljuk a kormánynak, járuljon hozzá, hogy 2008 szeptemberétől magyar katonák irányítsák Afganisztán központi repülőterét. A költségvetésünkről pedig el kell mondani, hogy hét olyan NATO-tagország van, amelynek védelmi büdzséje jelenleg eléri a kétszázalékos GDP-részesedést. Ami minket illet, a második fél évben a kormány számos olyan döntést hozott, amely növelte a mozgásterünket. Végül is a tervezett 1,18 százalékkal szemben 1,27 százalék lett a 2006-os védelmi kiadás a GDP-hez képest. Ezzel Spanyolország és Németország között vagyunk. A költségvetés konszolidálása után pedig fokozatosan emelni fogjuk a védelmi kiadásokat tízéves fejlesztési program alapján, amit a NATO-val is egyeztettünk.
– Nemrégiben érvénytelen népszavazást tartottak Pécsett a Tubesre tervezett NATO-támogatással épülő lokátorállomásról. Úgy tűnik azonban, hogy a város civil szervezetei nem akarják elfogadni a döntést, és megosztott a helyi közgyűlés is.
– A légtér védelme és a légi közlekedés biztonsága érdekében szükség van a harmadik radarállomás felépítésére. Fontos a pécsiek nyugalma is, ezért minden szakértői véleményt elkészítettünk, és nyilvánosságra hoztunk. Bárki meggyőződhetett arról: indokolatlan az aggodalom. Megvártuk a népszavazás eredményét, és nem kezdtük el korábban az építkezést. A népszavazáson kiderült, a pécsiek többsége nem kívánja megakadályozni a beruházást. Egységesek a parlamenti pártok abban, hogy szükség van a harmadik radar felépítésére a Tubesen. Erről beszélt Lázár János fideszes politikus is csütörtök este a „Tárcatükör” vitán a Corvinus Egyetemen. Elmondtam ott is, és most megerősítem, hogy az építkezés figyelemmel kísérésére létre fogok hozni egy szakértői csoportot. Ebbe meghívom Pécs önkormányzatát, az ottani civil szervezeteket és mindazokat, akik érintettek lehetnek, hogy az első perctől kezdve kísérjék végig a beruházást.
– Közeleg március tizenötödike. Ön hogyan tölti majd az ünnepet?
– Ott leszek a Nemzeti Múzeumnál, aztán hazamegyek a választókörzetembe. Szerintem az emberek a szép napsütésben jól fogják érezni magukat.
– Békés lesz ez a nap?
– Megkérdeztem a feleségemet és a barátaimat, mindenki azt mondta, hogy igen.
– Az elhárítás mit mond?
– A honvédelmi miniszter nem foglalkozik nemzetbiztonsági kérdésekkel, csak katonai biztonsági kérdésekkel.
origo.hu
Napi balfék: Bud Spencer tanácsai a diszkójampinak
