Az Alba Volán a papírformát beteljesítve jutott 3-0-s összesítéssel a döntőbe a Csíkszereda ellen, sőt talán még annál is könynyebben, hiszen az alapszakaszban a székelyföldi együttes kétszer is legyőzte a magyar bajnokot, az elődöntőben viszont még megszorítani sem tudta.
Előzetesen a másik párharcban is volt egyértelmű esélyes: az Újpest. Ám a felgyülemlett problémák egy pofon képében a felszínre törtek, és az az ütés az erőviszonyokat is átrendezte. Bár a lila-fehérek 2-0-s hátrányból még viszszakapaszkodtak, szerda este a Megyeri úton a dunaújvárosiak teljesen megérdemelten arattak 3-1-es győzelmet. Az újpestiek gondjait már bővebben elemeztük, e helyütt beérjük azzal a gyors értékeléssel, amit tegnap, immár lehiggadva, Joós Zoltán szakosztályvezető fogalmazott meg: „Elemeznünk kell a kudarc okait, és le kell vonnunk a tanulságokat. Jövőre ismét harcba akarunk szállni az aranyéremért, amihez a feltételek adottak. A szponzoraink kitartanak mellettünk, továbbra is jó lesz az újpesti hoki.” Ez örvendetes, mert sajnos volt már arra példa Magyarországon, hogy egy kudarc után a támogatók cserbenhagytak egy csapatot.
A másik oldalon mindenki arról faggatta a dunaújvárosiakat: mi a siker titka? „Októberben még kérdéses volt, hogy megmarad vagy megszűnik-e a csapat, ehhez képest a döntőbe jutás legalább akkora bravúr, mint a korábbi négy bajnoki cím – kezdte az elején Vargyas László, aki a szerdai meccs hajrájában lovaglóizom-sérülést szenvedett, s még kérdéses a szereplése a fináléban. Majd így folytatta: – Amikor végre megteremtették a feltételeket, akkor viszont mindenki nagyon keményen elkezdett dolgozni. Mi, az öreg játékosok, a fiatalok, valamint a szlovák légiósok tökéletesen összecsiszolódtunk, mindenki fegyelmezetten tette a dolgát.” Vargyas ebben élen járt, mert bár az egész idény során csapatából a legtöbbször őt állították ki, az elődöntőben összesen csupán két percet töltött a büntetőpadon. Akkor sem vesztette el a fejét, amikor az utolsó összecsapáson forróvá vált a hangulat, pedig sokan arra számítottak, majd ő védi meg a fiatalokat. „Játékos-edzőként segítem a csapatot, példát kell mutatnom a többieknek, a verekedést mégsem vállalhatom magamra, ezúttal mások hoztak áldozatot” – ütötte el tréfával a kérdést.
A Dunaújváros és a magyar hoki szempontjából is talán az az elődöntő legfontosabb tanulsága, hogy végre nagyobb létszámú tehetséges utánpótlás mutatkozik. Az első, Ladányi nevével fémjelzett, Kercsó Árpád nevelte korosztály után beérőben van a második is. Azari, Galanisz, Kiss, Erdélyi, Jobb és Berta talán a válogatottban is Ocskayék örökébe léphet. Addig persze néhány év még hátravan. Szerencsés esetben még egy csapatban is játszhatnak az öregek és a fiatalok. Egyelőre ellenfelekként kezdik az ismerkedést. Két év után újra a Volán és a Dunaújváros játssza a döntőt.

Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított