Mindenki ötösre vizsgázna

Az ötös számmal többféleképpen is körbejárható a jövő kedden kezdődő Alba Volán-FeVita–Dunaújvárosi Acélbikák-Extra.hu jégkorongbajnoki döntő. A fehérváriak zsinórban ötödik bajnoki címük megszerzésére készülnek, az újvárosiak viszont éppen öt éve nyertek utoljára aranyérmet; a két együttes az idény során ötször találkozott, mind az ötször a Volán nyert, ezért ha az egyik csapat négy győzelméig tartó finálé legalább öt mérkőzésig tart, akkor a döntő osztályzata semleges nézőként kitűnő, azaz ötös.

2007. 03. 02. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Alba Volán a papírformát beteljesítve jutott 3-0-s összesítéssel a döntőbe a Csíkszereda ellen, sőt talán még annál is könynyebben, hiszen az alapszakaszban a székelyföldi együttes kétszer is legyőzte a magyar bajnokot, az elődöntőben viszont még megszorítani sem tudta.
Előzetesen a másik párharcban is volt egyértelmű esélyes: az Újpest. Ám a felgyülemlett problémák egy pofon képében a felszínre törtek, és az az ütés az erőviszonyokat is átrendezte. Bár a lila-fehérek 2-0-s hátrányból még viszszakapaszkodtak, szerda este a Megyeri úton a dunaújvárosiak teljesen megérdemelten arattak 3-1-es győzelmet. Az újpestiek gondjait már bővebben elemeztük, e helyütt beérjük azzal a gyors értékeléssel, amit tegnap, immár lehiggadva, Joós Zoltán szakosztályvezető fogalmazott meg: „Elemeznünk kell a kudarc okait, és le kell vonnunk a tanulságokat. Jövőre ismét harcba akarunk szállni az aranyéremért, amihez a feltételek adottak. A szponzoraink kitartanak mellettünk, továbbra is jó lesz az újpesti hoki.” Ez örvendetes, mert sajnos volt már arra példa Magyarországon, hogy egy kudarc után a támogatók cserbenhagytak egy csapatot.
A másik oldalon mindenki arról faggatta a dunaújvárosiakat: mi a siker titka? „Októberben még kérdéses volt, hogy megmarad vagy megszűnik-e a csapat, ehhez képest a döntőbe jutás legalább akkora bravúr, mint a korábbi négy bajnoki cím – kezdte az elején Vargyas László, aki a szerdai meccs hajrájában lovaglóizom-sérülést szenvedett, s még kérdéses a szereplése a fináléban. Majd így folytatta: – Amikor végre megteremtették a feltételeket, akkor viszont mindenki nagyon keményen elkezdett dolgozni. Mi, az öreg játékosok, a fiatalok, valamint a szlovák légiósok tökéletesen összecsiszolódtunk, mindenki fegyelmezetten tette a dolgát.” Vargyas ebben élen járt, mert bár az egész idény során csapatából a legtöbbször őt állították ki, az elődöntőben összesen csupán két percet töltött a büntetőpadon. Akkor sem vesztette el a fejét, amikor az utolsó összecsapáson forróvá vált a hangulat, pedig sokan arra számítottak, majd ő védi meg a fiatalokat. „Játékos-edzőként segítem a csapatot, példát kell mutatnom a többieknek, a verekedést mégsem vállalhatom magamra, ezúttal mások hoztak áldozatot” – ütötte el tréfával a kérdést.
A Dunaújváros és a magyar hoki szempontjából is talán az az elődöntő legfontosabb tanulsága, hogy végre nagyobb létszámú tehetséges utánpótlás mutatkozik. Az első, Ladányi nevével fémjelzett, Kercsó Árpád nevelte korosztály után beérőben van a második is. Azari, Galanisz, Kiss, Erdélyi, Jobb és Berta talán a válogatottban is Ocskayék örökébe léphet. Addig persze néhány év még hátravan. Szerencsés esetben még egy csapatban is játszhatnak az öregek és a fiatalok. Egyelőre ellenfelekként kezdik az ismerkedést. Két év után újra a Volán és a Dunaújváros játssza a döntőt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.