Morvai: Más ez a rendőrség

Bár március 15-én is előfordultak hatósági jogsértések, ezúttal egy teljesen más rendőrséget láthattunk, mint tavaly ősszel – nyilatkozta lapunknak Morvai Krisztina. A Civil Jogász Bizottság társelnöke szerint a látványos változás a magyar emberek bátorságának és annak köszönhető, hogy a számos hazai és nemzetközi kritika nyomán a rendőrségen belül felülkerekedett a polgárbarát szemléletű, az emberi szabadságjogokat tiszteletben tartó vezetői irányvonal. Az ELTE büntetőjogásza arról is beszámolt: aláírás-gyűjtési akciót kezdeményeznek, hogy szüntessék meg azokat a – sok esetben – koncepciós eljárásokat, amelyeket az őszi tüntetések résztvevői, valamint egyszerű járókelők ellen indítottak.

2007. 03. 19. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ha a kormányon múlik, március 15-én mindenki otthon ünnepelt volna a tévé előtt.
– Egy biztos: nem vált be a kormányzat megfélemlítési stratégiája, hiszen az emberek soha nem látott létszámban ki mertek menni az utcára. A Fidesz megemlékezésére csaknem negyedmillióan látogattak el, és méltósággal, békésen ünnepeltek. Külön öröm, hogy az őszszel súlyosan megsérült emberek, illetve azok is ki mertek menni az ünnepi rendezvényekre, akik ellen eljárás van folyamatban.
– Ilyen nemzeti ünnepre számított?
– Október 23-a óta nincsenek illúzióim, de örültem, hogy a rendőrség március 15-i fellépése összességében jogszerű és szakszerű volt. Persze előfordultak kisebb-nagyobb visszaélések, jogtalanságok, de a két nemzeti ünnepen tapasztalt rendőri fellépést nem lehet egy lapon említeni.
– Milyen visszaélésekre gondol?
– Például a gyorsbilincs nem szerepel a rendőrség által rendszeresített kényszerítő eszközök között, ennek ellenére most is ezt használták. Ősszel sokan panaszkodtak arra, hogy ez a műanyag bilincs embertelen fájdalmat okoz, ha szorosra húzzák. Ezúttal is előfordult olyan, hogy a már védekezésre képtelen embereket gumibotoztak teljesen szükségtelenül.
– Mi a véleménye a Hír Televízió által bemutatott újfajta könnygázgránátról, amelynek burkolata fémből készült, így akit eltalál, annak rendkívül súlyos sérülést okozhat?
– Úgy gondolom, a rendőrségnek ki kellene vizsgálnia, hogy ez megengedett eszköz-e, de örömmel hallottam, hogy erre ígéretet is tettek. Emellett ki kellene vizsgálni a könnygázgránátok alkalmazásának módját is, mivel úgy tűnt, most is sokszor fejmagasságban, az emberek testi épségét veszélyeztető módon lőtték a gránátokat a tömegbe. Ugyanakkor fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a szórványos jogsértésektől eltekintve március 15-én európai mércével mérve is elfogadható volt a rendfenntartó szervek fellépése. Reméljük, a Civil Jogász Bizottság munkája is hozzájárult ahhoz, hogy ezúttal nem fordultak elő tömeges rendőri brutalitások és önkényes őrizetbe vételek, mint október 23-án.
– Ebben azért más jogvédő szervezetek mellett szerepe lehetett az önök által Budapestre hívott külföldi megfigyelőknek is.
– Feltehetőleg igen. És minden bizonnyal az is közrejátszott, hogy az őszi események miatt a rendőrséget érő súlyos kritikák nyomán a szervezeten belül felülkerekedtek a szakmailag elismert, polgárbarát rendőrségben gondolkodó vezetők. Azok, akik rájöttek, hogy emberi és szakmai tekintélyük forog kockán, ha az őszi törvénysértések sorozata folytatódik. Szeptember–októberben a rendőrségtől diktatórikus fellépést várt el a kormány és a főpolgármester, és ez nyilvánvalóan már akkor is sok vezetőnek nem tetszett. Úgy vélem, az országnak az lenne az érdeke, hogy a március 15-i rendezvényeket professzionálisan levezénylő irányvonal tarthassa stabilan magánál a vezetést a rendőrségen belül.
– Március 15-én több helyen is feltűntek provokátorok…
– Magam is találkoztam néhánnyal. De például az egyik ismerősöm is említette, hogy látott a tömegben egy férfit, aki a köztelevízió székházának ostromakor a randalírozók között volt. Ezután ismerősöm szólt a rendőröknek, de semmi nem történt.
– A Petőfi-szobornál Demszky Gábor főpolgármestert néhányan „megkínálták” tojással. Ön szerint beletartozik a véleménynyilvánítás szabadságába a paradicsommal, tojással való dobálózás?
– A Civil Jogász Bizottság társelnökeként és személy szerint sem tudok azonosulni az ilyenfajta akciókkal. Ugyanakkor tény, hogy a véleménynyilvánításnak ez a formája nyugati országokban is előfordul. Demszky Gábor esetében nem árt emlékezni arra, hogy szeptember 21-én az előző napi brutális rendőri akciókról a miniszterelnökkel együtt azt nyilatkozta: ilyen minőségű fellépést vár el a jövőben is a rendőrségtől. Majd pedig kitüntette a törvénysértések egyik fő felelősét, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt. Nem csoda, hogy sok szabadságszerető embert felháborítottak a főpolgármester megnyilatkozásai. Demszky Gáborral kapcsolatban nagyon nehéz az indulatokat féken tartani, de a tiltakozásnak ezt a formáját ezzel együtt sem tartom szerencsésnek.
– Mi volt a külföldi megfigyelők véleménye a nemzeti ünnepen történtekről?
– A legfontosabb cél az volt, hogy ne fordulhasson elő tömeges rendőri brutalitás, mint tavaly október 23-án, és ezt szerencsére sikerült is elkerülni. Bár néhány túlkapás volt, amit a megfigyelők reményei szerint kivizsgál majd a rendőrség, alapvetően megnyugtatónak tartották a hatóság fellépését. Meg kell azonban említenem: Reto Nause-t, a svájci Kereszténydemokrata Néppárt főtitkárát megdöbbentette, hogy Magyarország egyik legfontosabb közterét, hónapok óta vasrácsok veszik körül.
– Bene László országos rendőrfőkapitány épp a minap jelentette be, hogy talán mára eltűnhet a kordon.
– Ennek csak örülni lehet. Ez is arra utal, hogy a rendőrségen belül kezd megerősödni a polgárbarát szemléletű, az emberi jogokat védő vezetői irányvonal.
– Hogyan folytatja munkáját a Civil Jogász Bizottság?
– Ma felkerül a honlapunkra (www.oktober23bizottsag.hu) az őszi erőszakos utcai eseményekről készített jelentésünk angol nyelvű változata, amelyet hazai és külföldi közjogi méltóságok, jogvédő szervezetek mellett Franco Frattininek, az Európai Unió igazságügyi biztosának is megküldünk. A bizottság meghallgatta mind a szeptember 19–20-i, mind az október 23-i jogsértett áldozatok egy-egy csoportját. Az erről készült filmfelvételek letölthetők a honlapunkról, valamint DVD-n is terjesztjük azokat. Szeretnénk, ha igazságkereső emberek házi vetítéseket szerveznének, ahol megismertetnék e megdöbbentő történeteket, s szeretnénk, ha a konstruált, alaptalan eljárások azonnali megszüntetését tömegesen követelnék a magyar emberek – pártszimpátiától függetlenül. Bizottságunk legfontosabb feladata most az, hogy minél többen megismerjék az ok nélkül büntetőeljárás alá vont, a fogdákban megkínzott egyetemisták, büntetlen előéletű, „rossz időben rossz helyen volt” emberek kálváriáját; azt, hogy ma Magyarországon az 50-es éveket idéző, koncepciós eljárásokkal próbálnak ártatlanokat börtönbe juttatni. Emellett egy aláírásgyűjtő akciót indítunk azért, hogy a diktatórikus időket idéző konstruált eljárásokat bűncselekmény hiányában szüntessék meg. Ha ezt nem sikerül elérnünk, akkor másodlagos célunk a kegyelem kieszközölése. Azért is küzdünk, hogy a sérültek, elsősorban a maradandó károsodást szenvedettek kártalanítást és járulékot kapjanak. Jó lenne, ha peren kívül sikerülne megegyezni erről az állammal.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.