Százával távoznak a seregtől a katonák az újabb vidéki alakulatok megszüntetése, átszervezése miatt, miközben a honvédelmi miniszter a honvédség alakulatainak létszámbővítéséről beszél. Mint ismert, a haderőreformnak nevezett leépítés az előző kormányzati ciklusban kezdődött. A még működő alakulatoknál eközben azért imádkoztak, ne költsenek túl sokat az épületek felújítására, mert ahol ez előfordult, ott arra lehetett számítani, hogy egy-két éven belül lakat került a laktanya kapujára.
A hangulat nem sokat változott azóta sem, annak ellenére, hogy a katonák nagy részét ma már nem fenyegeti az, hogy az utcára kerül. Milliárdos értéket képviselnek azonban azok az egri honvédségi ingatlanok, amelyek egy részét (például a laktanya konyhaépületeit) nemrég több tíz millió forintért újították fel, ezért senki sem számított a létesítmény bezárására. A laktanya megszüntetéséről nemrég döntött a honvédelmi tárca. Az eddig Egerben szolgáló Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj nem szűnik meg, csak a helyőrség. Az alakulat a HM és a vezérkari főnök által is jóváhagyott szakmai álláspont szerint a debreceni Bocskai István Könnyű Lövészdandárhoz kerül, amelynek kiszolgálását harcászati felderítési adatokkal végzi. Ez gyakorlatilag azt jelentheti, hogy azoknak az egri felderítőknek, akik továbbra is maradnak a hadseregnél, több mint száz kilométerre a korábbi őrhelyüktől ajánlanak fel szolgálatot. Nem csoda, hogy ezt sokan nem vállalják, inkább azon gondolkodnak, hogy végleg kibújnak az angyalbőrből.
Az egri állomány összlétszáma mintegy 390 fő volt 2007. március 1-jén, amikor a személyi beszélgetések megkezdődtek a katonákkal a további szolgálatukról. Ezeket az interjúkat április 27-ig fejezik be. A jelenlegi adatok alapján az egri felderítőknek mindössze 56 százaléka jelezte, hogy a Magyar Honvédségnél kíván tovább szolgálni, és közülük csak 40 százalék vállalna szívesen feladatot Debrecenben. Az állomány további részével még folyik a személyügyi eljárás, de borítékolható, hogy több száz katona inkább a távozást választja majd a honvédség kötelékéből, mint hogy a családjával együtt az ország másik felébe költözzön.
Hasonló a helyzet a szentesi dandárnál is, ahol február közepén kezdődtek a személyi beszélgetések, ekkor a létszám 663 fő volt. Az alakulat feladatköre átalakult, bővült és más szervezeti egység alárendeltségében működik tovább, ezért a létszámot 437 főre csökkentik. A szentesiek közül több mint százan szereltek le a honvédségtől az átalakítás miatt, 40 fő pedig kényszerűségből nyugállományba vonult.
Az átszervezések miatt a „közkatonák” nem mernek zúgolódni, de információink szerint egy tábornok és három tiszt munkaügyi bíróságon perelte be a minisztériumot. (A három tiszt közül az egyik később valamilyen oknál fogva visszavonta a keresetet.) Ahhoz képest, hogy a Honvédelmi Minisztérium személyügyi szervezete 2006. augusztus eleje óta mintegy 29 500 fővel folytatott személyi beszélgetést, ez igen szolid konfliktusnak tűnik, de a katonák egy részének meggyőződése, hogy a hadseregben felháborodást keltene egy újabb leépítés.
Szekeres Imre tárcavezető ígéretet tett arra, hogy csak a szaktárcánál dolgozó „vízfej” megcsapolására törekedik, és az alakulatoknál növelik a létszámot, sokan mégis szkeptikusak az elmúlt években tapasztalt állandó átszervezések miatt.
Mint arról korábban beszámoltunk, az úgynevezett védelmi felülvizsgálat címén az előző ciklusban megszüntették a pécsi tüzérdandárt, lakat került többek között a nagyoroszi, a szentkirályszabadjai, a szabadszállási, a szombathelyi, a tapolcai és a taszári bázisra, és alakulatok zsugorodtak más helyőrségeknél is, például a nemrég megalakult Összhaderőnemi Parancsnokság központjának számító Székesfehérváron.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
