Jégre vitték a Magyar Jégkorong-szövetséget a Svédország elleni tegnapi gálameccs felvezetésével. A rendező környezet- és hangulatidegen produkcióval rukkolt ki: fülsiketítő, meghatározhatatlan műfajú dübörgés kísérte a nonfiguratív, egyébként meglehetősen szegényes lézershow-t, ráadásul úgy ömlött a füst a színpad felől, mint a hetvenes évek Omega-koncertjein. A játékosok bemutatásánál a műsorközlő, Gundel Takács Gábor sem érzékelte a túlhangosítást, így hangulatfokozó helyett idegborzoló „nulladik harmadban” volt részünk.
A mérkőzés viszont szebb lett, mint amire számíthattunk. A svéd válogatott inkább az A csoportos mezőny második, mint első felének színvonalát ütötte meg, így nem volt látványos a fölénye. A rend kedvéért azért a vendégek szerezték meg a vezetést, a 15. percben Stralman bikázott a jobb felsőbe. (Az első szünetben az idény különdíjait adták át, a tervek szerint Kamuti Jenő részvételével. A MOB főtitkára azonban elcsúszott a jégen, csúnyán beütötte a fejét, ezért nem vállalhatta a ceremóniát.)
A 25. percben kicsit váratlanul egyenlített a magyar válogatott. Jánosi viharzott el, szólója végén eldurrantotta a korongot a kapu fölé, ám a pakk a palánkról éppen Majoross elé pattant, aki a hálóba tessékelte (1-1). Az eset egyetlen szépséghibája, hogy a Papp László-arénába nem feltétlenül a sportélményért kilátogató közönség egy része a büfében felejtkezett. A góltól megjött a társak önbizalma is, a középső harmad kiegyensúlyozott volt. Sőt az utolsó is, ebben gól sem esett, úgyhogy a döntés a hosszabbításra maradt.
A ráadás öt percében előbb a svédek, aztán a mieink kerültek emberelőnybe; a hátrányt kivédekeztük, majd Palkovics megszerezte a 2-1-es győzelmet jelentő gólt. Ami bármilyen svéd válogatott ellen bravúr.
origo.hu
Magyar Péter véleménye 180 fokos fordulatot vett ebben a fontos kérdésben
