Bonomi Nóra Katalin, a legfőbb ügyész helyettese arról számolt be lapunknak, hogy a növényvédelmi és talajvédelmi szolgálatok – a náluk elvégzett vizsgálat szerint – számos esetben egyszerűen nem szabtak ki bírságot a kárt okozó személyekkel, társaságokkal szemben, pedig a törvény erre kötelezte volna őket. Ezek a szervezetek sokszor akkor is elengedték a bírságot, amikor megállapították a szennyezés tényét, pedig erre nem hatalmazta fel őket senki. Súlyosabb következményekkel járhat, hogy rendszerint a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó szabályok betartását sem ellenőrizték elégséges számban. Az ügyészség azt tapasztalta, hogy az engedélyezéskor gyakorta nem tisztázták, hogy a kérelmező rendelkezik-e a tevékenységhez szükséges összes feltétellel, valamint nem ellenőrizték kellő gyakorisággal, hogy a hulladékkezelést milyen módon végezték az engedélylyel rendelkezők. Bonomi Nóra Katalin tájékoztatása szerint rendszeresen vétettek a természetvédelmi érdekek ellen egyes helyi földhivatalok is. Sok esetben nem vonták be például a természetvédelmi hatóságokat az eljárásaikba.
A környezetvédelmi engedély nélkül megkezdett beruházások esetében az eredeti állapot helyreállítására szóló kötelezésre nem adtak ki intézkedést, hanem utólag engedélyezték a föld más célú hasznosítását.
Még nagyobb hiányosságokat tapasztalt az ügyészség a települési önkormányzatok jegyzőinél. A Németországból illegálisan behozott szeméthalmok miatt egyre nagyobb érdeklődést kiváltó hulladékgazdálkodási szabálytalanságok például már évek óta felkeltették az ügyészség figyelmét. Ezek a törvénytelenségek ugyanis többek között azért fordulhattak elő, mert az önkormányzatok többsége egyáltalán nem készít hulladékgazdálkodási tervet, de ha írnak is ilyet, azt ritkán küldik el a környezetvédelmi hatóságnak. A jegyzők a kisebb településeken elenyésző számban foglalkoznak a környezetszennyezési ügyekkel, pedig a jogszabályok szerint ez is fontos feladatuk, szakismerettel, mérőműszerekkel pedig csak a nagyobb önkormányzatok rendelkeznek. Nem szabnak ki hulladékgazdálkodási bírságokat az illegális szemétlerakókra, illetve -kezelőkre, ha viszont megbírságolnak valakit, ritkán intézkednek a végrehajtás érdekében.
Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében emiatt kiemelkedően sok ügyészi intézkedésre is szükség volt az elmúlt két évben. A szolnoki főügyészség például tizenegy önkormányzat vonatkozásában rendelt el vizsgálatot a környezetvédelmi felügyelőség részvételével. Az önkormányzati tulajdonban álló közterületeken ugyanis nagy mennyiségű illegálisan elhelyezett hulladékot találtak, amelynek ártalmatlanításáról a helyi hatóságok nem gondoskodtak. Végül több száz köbméter szemetet szállítottak el ezekről a területekről a lerakókba.
Súlyos gondokat tapasztaltak a főügyészség szakértői a Dunántúlon is, ahol a vízvédelem szenvedhet visszafordíthatatlan károkat intézkedés híján – mutatott rá Bonomi Nóra Katalin. Elmondta, a Győr-Moson-Sopron Megyei Főügyészség többször is vizsgálta az itteni kavicsbánya-lelőhelyeket. A Dunántúlon közel 160 helyen bányásznak kavicsot, és pontosan nem is tudják az illegális kitermelések helyeit. Ez rendkívül veszélyes, mert a felszín alatti vízadó rétegek a bányászat miatt a felszínre kerülnek, és elszennyeződnek.
Egérutat jelenthet a szennyezőknek, hogy ha az ügyészség törvényességi vizsgálata is hiábavaló a környezetvédelmi ügyekben hatósági jogkörrel rendelkező szervezetekkel szemben. Ezért fegyelmi eljárásokat kezdeményezett például Vas megyében az ügyészség, mert a települési önkormányzatok a későbbiekben sem pótolták a környezetvédelmi programok hiányosságait, azután sem tartottak helyszíni szemléket az építési engedélyek kiadása előtt, amikor emiatt az ügyészség felszólalást nyújtott be, és nem ellenőrizték a kiadott engedélyekben foglaltak betartását.
Mint ismert, az ügyészség mindhárom szakterülete folyamatosan eljár, és igen sok intézkedést tesz a környezetvédelem terén. A törvényességi felügyelet a környezetvédelmi hatóság döntéseit, eljárásait vizsgálja, óvásokat, felszólalásokat nyújt be jogszabálysértés esetén. Keresettel fordul a bírósághoz eltiltás vagy kártérítés megfizetését indítványozva, ha a szennyező, károsító nem tesz eleget a jogszabályoknak. A legsúlyosabb esetekben az ügyész a büntetőjogi szabályok alapján is eljár.
origo.hu
Mutatjuk, mit kell tennie annak a szerencsésnek, aki megnyerte a hatos lottó főnyereményét
