Tovább csorbítják a gyülekezési jogot

Vasárnaptól szabálysértésnek minősül, és ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha valaki nem engedelmeskedik a jogszerűen intézkedő rendőr utasításának – ezzel a passzussal egészítette ki a kormány a szabálysértésekről szóló rendeletét, amely kedden jelent meg a Magyar Közlönyben. Jogászok szerint a módosítás alkotmányosan aggályos.

Március 11-én lép hatályba a rendeletmódosítás, ami nyilvánvalóan arra utal, hogy a március 15-i nemzeti ünnep esetleges tüntetéseitől tartó kormány igyekszik minél szélesebb jogkört biztosítani a rendfenntartó erőknek. Kondorosi Ferenc, a rendészeti tárca államtitkára közölte: a rendelkezés célja, hogy egyértelmű helyzetet teremtsen, és védje a rendőri intézkedéseket és a hivatalos eljárást akkor is, ha előbbivel szemben passzívan lépnek fel. Állítja: az intézkedés alá vont személy nem mérlegelheti, hogy az eljárás jogszerű-e, köteles annak alávetnie magát.
Jogászok szerint viszont a szabályozás rendkívül aggályos. Futó Barnabás ügyvéd úgy véli: a kormány e rendeletmódosítással csorbította a gyülekezési joghoz fűződő alkotmányos alapjogot, ezért érdemes lenne azt alkotmánybírósági kontroll alá vetni. Dénes Balázs, a Társaság a Szabadságjogokért elnöke aggályosnak tartja a rendeletmódosítást. Szerinte az új szabálysértési tényállás jogértelmezési problémákat vethet föl, ugyanis nehezen elhatárolható a hivatalos személy elleni erőszak bűncselekmény egyes formáitól, illetve a rendzavarás szabálysértéstől.
Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetője közölte: a rendeletmódosítás végrehajthatatlan, utat enged a jogalkalmazói önkénynek, mivel az intézkedés jogszerűségének és az engedelmességnek is a megítélése a rendőrség jogkörébe tartozik. Az új szabályozás azért is aggályos, mert törvény mondja ki: egy jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a felkészülésre. Információink szerint több jogvédő szervezet közösen nyújt be alkotmányellenesség megállapítását célzó kérelmet az Alkotmánybíróságra. A kormány évek óta próbálja csorbítani a gyülekezési jogot. Október 23. óta lezárva tartják a Kossuth teret. Az Alkotmánybíróság nemrég megsemmisítette a budapesti rendezvények színpadra állítását, hangosítását engedélyhez kötő rendeletet. Egy másik kormányrendelet szerint március végétől nem szabad golyóálló mellényben tömegrendezvényen részt venni.