Csökken a magyar vadászok száma

Diósjenőn a közelmúltban tartották meg a helyi földtulajdonosok gyűlését, ahol a környék vadászterületeinek kérdését tűzték napirendre. A faluban ez volt a harmadik összejövetel, mivel a szemben álló felek folyamatos perben állnak egymással. Konfliktusuk fő oka, hogy míg a kis területtel rendelkezők a korábbi haszonbérlet meghosszabbítását szeretnék elérni, addig a nagyobb területet birtoklók olyan szabályozást szeretnének elfogadtatni, amely szerint mindenki a saját területével megegyező arányban vállalhat részt a vadászatban. A vita reggeltől késő estig zajlott, és bár a haszonbérlet támogatói kerültek többségbe, jogerős döntés nem született, mert a vesztes fél bejelentette, hogy bírósághoz fordul, mivel nem ismeri el a gyűlés törvényességét.
Az egy évtizede életbe lépett vadgazdálkodási törvény földtulajdonhoz kötötte a vadászati jogot, és mivel a földtulajdonosok akkor még nem látták át az új helyzet adta lehetőségeket, a törvény végrehajtását a vadászok vették a kezükbe – világította meg a mostani viták hátterét Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára. Tíz évvel ezelőtt 1180 vadászati területet alakítottak ki, a vadgazdálkodási üzemtervek idén márciusban jártak le. A földtulajdonosok most jóval korábban ébredtek, és már 2006 tavaszán elkezdődött a vadászterületek új határainak kijelölése. Győr-Moson-Sopron és Nógrád megyében zajlottak le az első földtulajdonosi közgyűlések, azonban több helyen a területek határainak kijelölése, vagy a hasznosítás módja vitára adhat okot, és ezért húzódhat el az egész folyamat. A kijelölések során láthatóvá vált, hogy a vadászterületek száma növekedett. Ennek oka az lehet, hogy a földtulajdonosok minél nagyobb bevételhez szeretnének jutni a vadásztatásból. A földtulajdonosok másrészt felismerték, hogy a vadászati jognak piaci értéke van, ezért a haszonbérletek díjai emelkedtek, és ez fokozottan igaz a fővároshoz közeli helyeken.
A vadászterületek újrafelosztása kapcsán megkerestük Pintér Istvánt, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások főosztálya helyettes vezetőjét, aki elmondta, hogy a diósjenői eset kivétel, a tárcának jelenleg csupán tíz bírósági eljárásról van tudomása. Az országban a vadászterületek háromnegyedének jogállása rendeződött. Míg tíz évvel ezelőtt a területek huszonöt százaléka per alá került, most ez az érték a tíz százalékot sem éri el. Ráadásul a vadászterületek nagysága 13 százalékkal növekedett a tíz évvel korábbihoz képest.
A magyar vadászat az utóbbi években nem volt túlságosan sikeres, mivel az állandó 15 milliárd forintos bevétel mellett a kiadások folyamatos emelkedése figyelhető meg. A vadásztársasági tagdíjak összege néhol eléri a 20-30 ezer forintot is, míg a vadhús ára egyre alacsonyabb, csökken az értékesítéséből származó bevétel – jelentette ki Pechtol János. A kamara főtitkára szerint a vadászat napjainkban nagyon drága hobbi, miközben ezen a területen is fontos szerepet játszik a haszon. Ráadásul napjainkban is jelentős károk keletkeznek az orvvadászatból, ami 15–20 százalékos veszteséget okoz évente a társaságoknak. E folyamatoknak többek között az lehet a hatása, hogy mintegy 30 százalékkal csökken a magyar vadászok száma. Magyarországon 55 ezer vadászt tartanak nyilván, közülük mintegy 25 ezer fő külföldi – jelentette ki a főtitkár.