Információink szerint a Katonai Biztonsági Hivatal látókörébe kerültek olyan „bástyák” vidéki városokban és Budapesten, amelyek feltételezhetően az orosz titkosszolgálatokhoz köthetők, és sokszor orosz–magyar baráti köröknek, tudományos, szakmai kluboknak álcázva kisegítő információszerző központként működnek Magyarországon.
Egyes adatok szerint ezek az orosz csoportok igyekeznek felvenni a kapcsolatot a hazai nemzetbiztonsági szolgálatoknál meglévő vagy onnan már leszerelt „régi ismerőseikkel”, más gazdasági, értelmiségi körökkel, valamint a sajtóban tevékenykedő személyekkel.
Moszkva igyekszik a befolyását megalapozni a szovjet időkből megmaradt gazdasági kapcsolatai révén is, ez főként az energiaszektort érinti. A fő fegyver ugyanis jelenleg nem a katonai, hanem az energiafüggőséggel való fenyegetés, de az oroszok minden eddiginél nagyobb ütemben készülnek fejleszteni hadseregüket is. Az erődemonstráció helyszíne Koszovó lehet.
*
A Magyar Nemzet által megkérdezett szakértők szerint az orosz titkosszolgálatok tevékenységére utal a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) kémelhárításról szóló fejezetének egy része is. Ebben azt írják, hogy „az NBH régóta érzékeli, ám szélesebb körök számára csak az elmúlt időszakban vált egyértelművé a Magyar Köztársaság és az Európai Unió energiabiztonságát érintő ellenérdekelt hírszerző tevékenység. Kimutatható, hogy egyes, szénhidrogénforrások birtokában levő országok gazdasági vállalkozásai következetes üzleti tevékenységet fejtenek ki a piaci szegmens több elemének birtoklása, ellenőrzése érdekében. Ennek során jól átgondolt, az üzleti élet szabályaival formálisan összhangban lévő lépéseket (például leányvállalatok alapítása, más országokban lévő partnerek bevonása) tesznek, amelyek révén tényleges szándékaik, szerepvállalásuk háttérben marad. Döntéseiket megalapozott ismeretek birtokában hozzák, miközben célzatosan formálják a befogadó országok közvélekedését, kialakítva, erősítve a szándékaik, kezdeményezéseik iránti fogadókészséget. A formailag gazdasági vállalkozásként működő cégek éppúgy lehetnek az állami érdekérvényesítés eszközei, mint a diplomácia, a hadsereg vagy a – velük szorosan együttműködő – hírszerző szolgálatok”.
A Népszabadság tegnapi száma ugyanakkor idézi a Szabad Európa Rádió szervezett bűnözéssel, korrupcióval és terrorizmussal foglalkozó heti hírlevelének szerkesztőjét, Roman Kapuchinskyt, aki szerint „a szervezett bűnözés jövője a Kreml és a Közép-Európában megtelepedő orosz energiacégek közötti kapcsolatrendszer. Kapuchinsky állítja: nem lehet tudni, ki áll az energiahordozók kereskedelmével foglalkozó sok kis cég mögött, amelyek bevételeiket az adott ország belpolitikájának befolyásolására is használhatják”. Ennek fényében szakértők szerint is több mint megdöbbentő, hogy Gyurcsány Ferenc nemzetközi fórumokon és a magyar parlamentben is elkötelezettséget mutatott az orosz gázszállítások preferálása iránt, miközben rendszeresen tesz látogatást Vlagyimir Putyin orosz elnöknél.
Borisz Shesztakov, a Magyarországra türkmén, kazah, üzbég gázt szállító EMFESZ képviselője lapunknak erről úgy nyilatkozott: nincsenek olyan tapasztalatai, hogy az energiahordozók kereskedelmével foglalkozó kis cégek háttere bizonytalan lenne, és bevételeiket a politika befolyásolására is felhasználnák. Az EMFESZ nem kötődik politikusokhoz és az orosz Gazpromhoz sem – állította az üzletember. Azt azonban elismerte: nem lehet kibújni az alól, hogy Kelet-Európa az orosz–amerikai geopolitikai érdekek ütközőzónája legyen.
A katonai elhárítás figyelmeztet arra is, hogy az oroszok ismét a világ egyik legerősebb szárazföldi hadseregét igyekeznek felépíteni, és befolyásolni tudják az egyes államokat a haditechnikai szolgáltatásaik révén is. Erre ugyanis a volt szocialista országoknak szükségük van, hiszen ezekben az államokban többnyire még a szovjet időkből megmaradt orosz harcászati eszközöket használnak a katonák. Jellemző adat például, hogy a magyar hadsereg helikoptereit egy Gyurcsány Ferenc rokonságához köthető társaság közvetítésével az oroszok újítják fel, pedig hazánkban olyan repülőgépgyár van, amely évtizedes tapasztalatokat birtokol a járművek javításában. Ez viszont csak csepp a tengerben ahhoz az egyre erősödő nyomásgyakorláshoz képest, amely az utóbbi években a katonai szolgálatok szerint is elindult Magyarországon az oroszok részéről. Komoly akciók indultak a NATO magyarországi haditechnikai fejlesztéseinek hátráltatására, de az amerikaiak Lengyelországba és Csehországba telepítendő rakétavédelmi bázisainak megépülése is annyira felbőszítette az „orosz medvét”, hogy most már egyértelműen Románián, Magyarországon, Szlovákián és Szerbián keresztül igyekszik megerősíteni a hatalmát az Európai Unió határán. Az egyelőre még a magyar katonai felderítés előtt sem ismeretes, hogy milyen konkrét erőt demonstráló lépések következhetnek Oroszország részéről, de az elgondolkodtató, hogy nemrég Szlovákia és Románia is ellenezte az ENSZ-ben, hogy Koszovó függetlenséget jelentő autonómiához jusson. A hírek szerint főként azért, mert attól tartanak, hogy ez az országukban élő magyar kisebbség ügyének rendezésére is példáként szolgálhatna, a katonai hírszerzők szerint viszont nem kizárt, hogy ebben szerepet játszik a hagyományosan Szerbiát támogató Oroszország titkosszolgálati munkája is. Mindenesetre a magyar hadsereg számára rendkívül kedvezőtlen lenne, ha az orosz katonai erődemonstráció központja Koszovó lenne, hiszen a legtöbb missziós katonánk itt szolgál.
origo.hu
Ki lehet a Soros-ügynök Magyar Péter mellett - 6/3: Lakos Eszter
